S. kedvéért, az "állunkmintafaszok" munkacímű kép. S a rózsaszín, hogy menjen a szerkójához.

Hehe. ez egy esküvői fotó. Akinek nem világos, a jobb oldali vagyok én, fehér ruhában:)

fotó

Érdekesen összefüggéstelen dolgokat álmodtam. Egyfelől álmomban különös hegeket vettem észre a puncim környékén, amikor odanyúltam, lepotyogott róla az egyik var, és egészen apró fekete kis élőlényeket fedeztem fel benne (mármint a varban). Nem érhettem el orvosi segítséget, ezért mosakodással próbáltam megszabadulni a lényektől, akiket szintén álmomban lapostetűként azonosítottam. Ugyanebben az álmomban nem túl koherens módon a Pasival autóztunk befelé a városba, és rádiózni kellett mennem, de tudtam, hogy nagyon el fogok késni, mert (már nem emlékszem mivel) elhúzta az időt, aztán csodával határos módon mégis beértünk, ami nem volt semmi, mert csaknem 35 kilométert tettünk meg nem egészen 4 perc alatt, szóval egy perccel hamarabb beértünk, de aztán szerelmeskedni kezdtünk a stúdióban, és így mégis lekéstem az adás kezdetét.

Gondoltam, ennek most utánanézek az álmoskönyvben.

A tetű: nagy szerencse, míg tetvekkel küzdeni: mutat egy komisz asszonyt, aki becsületedben gázol.
(Biztos ami tuti, megnéztem a bolhát is, az rengeteg mindent jelenthet, csak a releváns dolgokat hagytam meg. sok bolha: sok bánat jegye. Vagy bolhát fogni: szerelmeskedést jelent egy hősbe, ez utóbbi tetszik, és szerelmeskedés is volt)

Aztán. az elkésés haragot jelent, további magyarázat nélkül,

Mosakodást csak kútból találtam, csapból folyóvízzel nem, mindenesetre kútból mosdani: megszabadulás.

Az ágyék maga: sok mindent jelent, de nem másolom ide, mert egyik sem tűnik érdekesnek, bár bizonyos dátumok környékén gyerekáldás, de nem február elején, míg seb az ágyékon: rossz asszony szerelme.

Mindebből egy árva szót sem értek, miközben heget, vart nem találtam az álmoskönyvben, sem rádiót, stúdiót, munkát vagy szerelmeskedést. Persze, ha egy picit nekiduráljuk magunkat Ssel, bizonyára találunk egy koherens megoldást, de lehet ez egy konteszt is, ha valakinek van kedve.

És akkor azt még nem is meséltem, hogy legutóbb álmomban a barátaink egy mentőautóval jöttek az esküvőnkre Balatonról, amit belül kiürítettek, keleti szőnyegekkel borítottak, és útközben szusitálakat fogyasztottak benne heverészve, miközben mi Apukámmal és a Pasival vodkát ittunk a napon, én spec menyasszonyi ruhában.

Vajon miért gondolja azt a nemtudom melyik irodaszer áruház, hogy bárkit motivál a "ha 50 ezer forint értékben vásárol (szigorúan csak február végéig!!!), akkor kap ajándékba egy irodai faliórát". Irodai falióra ránézésre 200 forint, papírmasé kerettel, világoskék vagy barackszínű. Esetleg tényleg van, akit ez bármennyire is motivál? Nem akarok rasszista lenni, de ez olyan ember szaporodását erőszakos eszközökkel gátolnám. Az ilyen géneket márpedig ne lehessen továbbadni!!
És. Vajon hogy nem szakad le szitakarcsi pofájáról a bőr? Idevágó publicisztika.

Viszont. Jelen állás szerint ma havazásban fogunk úszni este, érdeklődve várom, ettől még misztikusabb lesz-e a szín, vagy csak jobban fogok fázni. Vagy az sem. Egyszer viszek gépet, és fényképezek gomolygó párát, megigérem. Bár múltkor Telki és Budakeszi között próbáltam már, ragyogott a nap, de még nem szállt fel a köd/pára a völgyből, látványnak százas volt, de a képek max erős közepesek lettek.

Tulajdonképpen le vagyok nyűgözve, hogy van a hasamban egy tíz centi körüli kis emberke, aki mostanra szinte teljesen kész van, nem csak keze és lába van, de ujjacskái és körmöcskéi is, a szemgolyóján írisz, a csontváza egyelőre porcból van, de lassan keményedik, már tanulja szopni az ujját, issza a magzatvizet és ki is pisili, és az valahogy teljesen kicserélődik három óránként. Döbbenetes, hogy a fejlődése nem lineáris, hanem az első pár hónapban minden egyszerre történik, és ha elkészült, akkor szinte már csak nőnie kell.

Tegnap úszni is voltunk, mert úszni szeret a baba, csak a szanunáért nem lelkesedik, meg a túl meleg vízért. A Lukácsba mentünk Ssel, és isteni volt, sokkal jobb, mint a Városmajor, bár szabadtéren kell úszni, ami első hallásra egy picit azért húzós. Nem volt nagyon meleg, úgyhogy a szokásosnál feszesebb tempóban nyomtam le a kilométert, de misztikus volt, ahogy a sötétben gomolygott a gőz a víz felszínéről, szeretem a Lukácsot amúgy is, az épületet magát, de így téli este a vízből különösen szép volt. És a végén a jutalom: a kilométer után a benti két termálmedence.

Persze nem bírta ki, és elhozza ma. Megértem, én se bírnám:) Ma este, mikor kijövünk Ssel az uszodából, már a bálnaautóval fog összeszedni. Izgi.

Kap a Pasi (a férjem. gyerekem apja.) kocsit a munkahelyétől, és vicces módon most hirtelen hozzávágnak egy pontosan olyat, amilyet venni akartunk. Nagy (Mondeo), kombi (külön sor a kutyának és a gyereknek), dízel (keveset fogyaszt és olcsó). Ma elmentünk megnézni, sőt, már el is lehetett volna hozni, de majd holnap. Igazi nagy és biztonságos (5 csillag vagyis nem, 4 csillag a törésteszten) családi autó, sötétkékben. Hehe. Én meg átmenetileg megöröklöm az övét, amíg veszünk nekem sajátot. Autóburzsujok leszünk.

Kenhetem a hajamra a (fél)értelmiségi öntudatot, múlt héten annyi látogató volt, mint még közelítőleg se soha, esküvő, terhesség, ilyenekre bukik a nép, na szép. Mi lett volna, ha beszámolok a nászéjszakáról?? Pláne, ha képekkel??

Juteszembe, hihetetlen tapintatos gyerek nő a hasamban, megvárta az esküvőt, és csak utána kezdett nekem terheshasat csinálni, de utána aztán olyan tempóban, hogy csak bámulunk a Pasival. Alig több mint egy hét alatt konkrétan gömbölyű lettem. Nagyon vicces:)

Kábé egyetlen nadrág jön még rám kényelmesen, állati pech, hogy pont egy full nyári darab és szétfagyok benne. Ha viszont harisnyát veszek hozzá, az a hasatlan méretemhez van belőve, és szorítja a pocakomat. Terhesbótba pedig még nem mehetek, annyira még nincs hasam. Jólkinézünk.

Ilyenkor:

Megyek az utcán, és amikor a hóesés mellé a szél is fúj, mindig azon kapom magam, hogy a fejem a vállam közé húzom, leszegett fejjel, torz grimasszal nyomulok előre, a szemem résnyire húzva, aztán körülnézek, és látom, hogy mindenki más is ugyanígy, és ahogy nézem őket, egy idő után mindig röhögnöm kell, hogy milyen viccesek.

Megmondom, miért ott tart az emberiség, ahol:

"Elhunyt Afganisztán egyetlen működő zsinagógájának templomszolgája, aki egyben az ország utolsó előtti zsidó polgára volt - jelentették be hivatalosan Kabulban. Isak Levin 80 esztendős volt - mondta el Zebulon Simentov, Levin 45 éves szomszédja, az egykor virágzó afganisztáni zsidó közösség utolsó túlélő tagja, aki sok éve haragban volt Levinnel."

Tartozom Snek egy bocsánatkéréssel. Igaza vót, na. Csak nem akartam ilyen korán lelőni a poént.

A Centik:

Most jöttünk a fényképésztől. Öt hete még csak öt miliméterünk volt, most viszont már fejtől fenékig hat és fél mélyen alvó centink, akit csak hosszú noszogatással lehetett felébreszteni, hogy megnézzék azt a bizonyos tarkóredőt, ami igazolja, hogy nem down kórosak a centik. (szerencsére nem azok) Jelzem, hogy tetőtől talpig már csaknem tíz centink van, szépen dobogó kis szívvel, viszonylag emberszabásúan!!!

iPodot akarunk a Pasival iTrip FM transmitterrel, és akkor soha többé nem kell szar rádiókat hallgatni a kocsiban, mert majd fogja a sok jó mp3at az autórádió. És akkor ráadásul nem kell arra törekedni, hogy a következő kocsijainkban cédés cucc legyen.
Már tudom is, mit fogunk kérni a legközelebb amerikába látogató baráttól. Mármint nem ajándékba, hanem csempészésbe.

Jó:
vasárnap hajnalban felébredtem, és néztem, ahogy békésen szuszog mellettem a férjem, és ez melegséggel töltött el. Jó nekünk, meg jó lesz nekünk hármacskán.

Nem jó:
az esküvői hercehurca röhejes. Habcsókruha, királylányfejdísz, csillámpor. hehe. állítólag szép voltam. én meg nem értem, ki az a nő a fotókon.

Jó:
én jól mulattam. főleg amikor 100 fő násznép és az anyakövvezető előtt térdig lecsúszott az egyik combfixem a ruha alatt. Visítva röhögtem, mikor odasúgtam S-nek, aki a tanúm volt.

Jó:
anyám eljött, és visszafogta magát. Hatásos volt a sokkterápia.

Jó:
egyetlen pohár vörösbortól becsíptem, és később virágos jó kedvvel, kapatosan érkeztem az esküvőre. Legalább nem izgultam.

Jó: állat volt a limuzin, pezsgőt is ittunk a vörösborra

Naszóval: összességében jó. csak ajánlani tudom mindenkinek, de most nagyon-nagyon örülök, hogy végre túl vagyunk rajta.

férjhez mentem.
Jó.
Mesélek mingyá.

Holnapután esküvő, és én itthon fekszem nyakig takonyban, és imádkozom, hogy szombatra olyan állapotba kerüljek, hogy legalább a sminkes, akit a csajok fogadtak nekem, embert tudjon rajzolni a fejemből.
A kórt egyébként attól a Pasitól kaptam, akihez hozzámenni készülök. Lehet, hogy ez egy utolsó figyelmeztetés, de akkor nem értek a szóból, mer' csakazértis igen.

Azért a dolog lehetne rosszabb is, úgy tűnik, hogy tegnapelőtt-tegnap letudtam a napi 100 papírzsepis szakaszt, elég okos voltam, hogy egy vagyonért kleenex balzsamos pézsét vegyek (és vetessek S-sel, hála neki), és kentem az orrom labellóval majd' minden zsepi után, úgyhogy megúsztam a kisebesedést-vörösödést, vagyis sminkelhető maradt a fejem. Micsoda öröm, mi?
Ha még a hőemelkedés is elmúlna szombatra, szinte minden álmom teljesülne.

Versenyezni tudok S-sel úgy érzem. Ma a "szex korona" és a "jelkép vagina" keresőkifejezésekkel is rámtaláltak. Sajnálom, hogy csalódást okoztam.

Úgy érzem, belecsöppentem egy tévésorozatba, milyen kár, hogy szar a sorozat, már csak Lagzi Lajcsit várom costarring.
Ma elmentem menyasszonyiruha-próbára, hogy rámszabják a cuccot (már csak ötöt kell aludni, ennyi idő alatt csak nem hízom meg).
Rámparancsoltak, hogy vigyem a végleges melltartót meg cipőt, szegény Pasit tegnap keresztülhajszoltam a mammuton, pántnélküli pushup, aki próbálta már az tudja: lehetetlen. Ma cipőt venni rohantam, két napja alig dolgoztam már melltartó-meg-cipő miatt, végül került topánka is, szerintem szép is meg szexis is (hehe, szegény Pasi majd ihat belőle pezsgőt:)
Szóval belem kilógott már, de meglett minden, mikor kiderült, a szalonban rosszul jegyezték meg az időpontot, és holnapra vártak. (nem én vagyok a hülye, én azon melegében beírtam a telkóm naptárjába) A ruhám egy kád vízben ázott, én meg kulloghattam vissza melóba dolgavégezetlenül. Ja, és mehetek újra holnap, cipőstül-melltartóstul. Faszkivan.

Ja, és anyám jelen állás szerint nem jön el. Kellett nekünk így elkapkodni a szülői virágcsokor rendelést... Namindegy. Majd megkapja a papám.

Nos, síelni továbbra sem tudok, de szép helyen voltunk, lesznek majd fotók.

Az esküvőtől valószínűleg meg fogok őrülni, az anyám ugyanis arra tette fel az életét, hogy a halálba szekáljon. Ma végülis csak a fél éjszakát töltöttem miatta ébren. Most az a stratégiám, hogy semmilyen formában nem vagyok hajlandó vele kommunikálni konkrétan a házasságkötő teremig. Szegény apukám, ő fogja meginni a levét.

A cicáknak jó sora volt nélkülünk, a nagyobbik kövérnek épp csak a feje gurult ki a ruhásszekrényből a jöttünkre, lustán bámult, és csak határozott felszólításra jött oda köszönni. Viszont kivételesen csak hányt a kocsiban, de eltekintett attól, hogy be is szarjon. Kis öröm is öröm. Mondjuk megdolgoztunk érte, öt perc haladás után tartottunk öt perc szünetet. Így lett a nettó harminc perces útból bruttó egy óra.

Holnap indulunk síelni, ma még egy rakás rohangálnivaló vár ránk, különböző helyekre kell elsózni a lóméretű kutyát és a két dagadt macskát, nekem még egy sapkát is vennem kell, mert az csak tavaly járt a kölcsöncucchoz, idén már nem.




Mielőtt valaki keresné, S azért hallgat, mert kikapcsolták az adsljét. Ez egy vidám történet, hiszen előbb hosszan könyörgött, hogy küldjenek már neki számlát, utóbb azokat be is fizette, tehát teljesen érthető, hogy kikapcsolták a netjét. Mondtam neki, hogyha sunyult volna és nem követeli a számlát, kis szerencsével évekig netezhetett volna. Namindegy, ne tessék rá haragudni, még elég kezdő egyedültúlélésből, nemrég költözött és a macskája is tüzel. Mindenesetre én drukkolok neki. Hajrá Naiv!!

Meghagytam egy negyed bögre tejet az éjszakai ellátmányomból, ott volt a mosdó szélén. Mellépattant a kisebbik sűrű macska, és elkezdte kikanalazni. A tejet. A bögréből. Merthogy nem fért bele a feje. Ült mellette, beledugta a mancsát, kivette, lenyalogatta. Beledugta, kivette, lenyalogatta. Végtelenül elszánt volt és nem is veszítette el a türelmét, mi meg csak vinnyogtunk a - már alig csillámporos - kádban. Egy idő után már könyékig tejes volt a mancsa, végül fogtam a maradékot, levittem, és beleöntöttem az egyik cicatányérba. Na, arra még a nagyobbik kövér is rárepült, de nem sokáig ihatta, csak amíg a kicsi el nem verte a tányér mellől. Mindig ez van egyébként. A nagy túl mulya.

Amíg karosszériásnál van a kocsija, kapott a Pasi tesztautót. Én megtartanám örökre.

Ma reggelre már csak alig néhány csillámporszemcse úszkált a fürdőkádban. A dolog előzménye az, hogy szombaton egy könnyelmű mozdulattal belehajítottam egy lush gömböt a vízbe, és csak később olvastam el, hogy jázminos csillámporral. Ezután mindketten (merthogy együtt fürdünk) tiszta csillámpor lettünk, ami nálam direkt menő újévkor, de elég bizarr volt a Pasi serkenő szakállán, és nagyjából mindenén, mert a csillámpor szeret szőrben lakni, és olyat rajta többet talált mint rajtam.
Na azóta naponta kétszer mostuk ki a kádat, plusz volt takker is, úgyhogy mint már említettem, reggelre alig néhány szemcse maradt.

Pedig biztos nem nagyon egészséges, mert mióta csillámporral fertőzött a kádunk, nem isznak a macskák a fürdővízből. Elgondolkodtató.

Najóvan. Boldog újévet.

Milyen érdekes, hogy tegnap valaki többször is megpróbálta módosítani az indexes jelszavamat. Nem mintha különösebben használnám, bár most az eskövő előtt nagyon hasznos dolgokat tudtam meg a fórumon. He? ha valakinek kell a nickem, szóljon.

Nem könnyű az élet. Amíg S azért rinyál, hogy dolgozni akar, én sokat adnék azért, hogy ne kelljen. A mára körvonalazódó összes feladattal kábé két perc múlva fogok végezni. És sírni tudnék, ha eszembe jut, hogy ennek ellenére itt fogok rohadni kis szerencsével délután 5ig, hogy aztán holnap hajnalban megint mehessek rádiózni és utána be dolgozni, és a főnök most közölte derűs arccal, hogy legfeljebb 3ig dolgozunk holnap, de mi a rákot, mikor délben bezár a tőzsde???
És én holnap délután aludni akarok, mert egyébként nemhogy az éjfélt nem tudom kivárni, de az este 8 órát sem.
Ide tessék lőni, de a faszom kivan. Ha megnyerném a lottó ötöst, csak hobbiból dolgoznék a hátralevő évtizedekben, de azt is csak nagyon ritkán, nehogy megártson.

Ja, és bármit mond is S, nem is volt olyan szörnyű a tegnapi hennázás. Én például kifejezetten üditőnek találtam, hogy ezúttal nem az én fejemről folyik a mocsár.

szolgálati közlemény nőknek és szolizó pasiknak.

elmentem megnézni, mit tud ez az újfajta csodaszolárium, amivel 50 másodperc alatt úgy le lehet barnulni, hogy ihaj, mintha sokszor lettél volna rendesben. Na jelentem, pöcse van a menyasszonynak, ugyanis az UV mentes csodaszoli nem is szoli at all, hanem egy önbarnító masina, ami önbarnító krémet permetez a júzerre, aki ettől lesz - a zsabósblúzos korporet szolikisasszony szerint legalábbis - egyenletesen aranybarna mindenféle káros mellékhatások nélkül.

Még sosem találkoztam ilyen elhivatott szoliskisasszonnyal egyébként, ott ült tökéletes sminkben, kiskosztüm, zsabós blúz, és kerek katalógusmondatokban ecsetelte a különböző szoligépek és kencék előnyeit. Nagyon kellett röhögnöm, de kibírtam.

Aztán belefeküdtem egy szoliba ami beszélt, ha bármit csináltam vele, és már mindent elindítottam az arc-spriccelős relaxprogramtól kezdve a testszellőzetésig (ön az arcspriccelős relaxprogramot választotta, mely lágy permettel és illóolajokkal segíti az ön felfrissülését. ennek a gombnak az ismételt megnyomásával kikapcsolhatja ezt a funkciót) mire rájöttem, hogy a gép fedelét kézzel kell lehajtani. az ember mindig jobbat vár. hehe.

Határozott köcsögségnek tartom, ezt a hisztériát, hogy Törökországot ne vegyék fel az euba. Rengeteget vitatkoztunk már erről a Pasival.
Nem vagyok hajlandó beparázni az iszlámveszélytől, és azt mondom, hogy a merev elzárkózással csak romlik a törökök esélye arra, hogy legyen egy prosperáló, demokratikus országuk.
És olyan kedves emberek, ráadásul.
Szóval igenis segíteni kell nekik, hogy minél hamarabb csatlakozhassanak, és erre nekem nincsenek eszközeim, ezért beposztolom ezt a képet mégegyszer, amit Törökországban csináltam.



Na meg ezt a másikat, emlékeztetőül, hogy ezt a robbantást a törökök azért kapták, mert az iszlám szerint túlságosan nyugatiak. Van sapka-nincs sapka.

Ma reggel felvettem a kapcsolatot a falusi védőnővel, aki megmérte a vérnyomásom, és parancsba adta a napi két kávét. Helyes nő.

Mondjuk éjjel azt álmodtam, hogy helyes nő, aki tízhetes terhes, és esténként egy táncszínházban lép fel, mint a nemtom milyen darab főszereplője. Álmomban csodáltam is nagyon, hogy hogy bírja ezt fizikailag. Én minden este nyolckor kidőlök.

Karácsony és esküvő. Hírösszefoglaló.

1.
Levizsgáztunk nagycsaládi vendéglátásból a Pasival, jött hozzánk tegnap ebédre a kettőnk pereputtya, pótasztal kellett, meg tányérból sem voltak egyformák, és két azonos mintájú terítő is csak véletlenül lett a két asztalra.

Ketten robotoltunk felkeléstől, volt francia hagymaleves (én főztem), majorannás pecsenyekacsa (Pasi főzte), házi krumplipürével (együtt főztük az én útmutatásom alapján), tejszínes-pestós kelbimbó friss, piacon vett kelbimbóból, nem szétfőzve hanem pici oliván megpirítva, mmm (Pasi főzte), vegyes saláta (én), deszertnek brownies egy adag simán és egy mandulával mert az unokahúg allergiás az olajosmagvakra (én) vaníliapudinggal és gyümölccsel (én), meg csokis-mandulás puszedli (én).

Mire elmentek a vendégek, a halálunkon voltunk, pedig este mentünk karácsonyi ajándékozós kártyára, ami jó volt, még egy kis libamájat is ettünk, meg egy falat rakott krumplit. Friss Anya Barátnőm isteni zserbót sütött, sok lekvárral és nem túl sok dióval, pont ahogy szeretem.

Vendégség után még rávettem magam, és kisütöttem a kacsáról lefejtett hájból a zsírt, mit mondjak, rettenetesen undorító, nem sok kellett egy kiadós okádáshoz, de a kacsazsírt imádom, lilahagymával, paradicsommal, enyhén megsózva.
Isteni lesz.

2.
Anyám többfrontos támadást indított, hogy le ne merjem venni az esküvői ruhámat az esti vacsorához, és nem átallotta még a Pasi anyját is bevonni, hogy gyakoroljon hatást a Pasira, hogy gyakoroljon hatást rám. Ha nem az anyám lenne, frankón megmérgezném. Mindehhez csak annyit, hogy a menyasszonyi ruhám abroncsos, leülni tehát lehetetlen benne.
Majd a bárnál töltöd az estét! - nyerítettek fel jóhumorú barátnőim.

jaaaaaj most nagyon szenvedek, semmi meló nincsen (ultracucumber-season), de itt kell rohadni, és nagyonnagyonutálom. Ráadásul reggel voltam rádiózni, szóval még korán is keltem, és utánam a grilluszdorka ült be a székbe, híres a székem na, mert ő volt a vendég a következő műsorban.
Haza szeretnék menni becsomagolni a maradék ajándékokat.

miafaszvan. Most tényleg nem én lámerkedem ám. ez az.

Ne is tessék mondani, én is tudom, hogy ciki, de szerintem ez vicces. Majd jól szólok a Pasinak, hogy vegyen nekem ilyet. Legalább neki is lesz valami illúziója, ha már dagadt leszek és öreg:)

A nagyobbik kövér macskánk tegnap végre beleesett a fürdőkádba, amivel a Pasi többhónapos álma vált valóra. Valójában a sors igazságtételéről volt szó, ugyanis előtte konkrétan megpróbálta belelökni a kisebbik kövér macskánkat ugyanabba a kád vízbe (mármint a nagyobbik próbálta, nem a Pasi). Aztán nem telt bele öt perc, és az irdatlan hájas nagy potrohával belecsúszott ő maga (a nagyobbik, nem a Pasi), de nem merült el, csak a segge lett vizes, és vérig sértődve elvágtatott, hogy megszárítkozzon - az ágyamban.
Aztán ma reggel nemigen akarózott a nagynak odajönni, pedig minden reggel iszik a fürdővízből, de végül felbátorodott, odajött, illegette magát a kád peremén, és nem is esett bele. Több nap, mint kolbász.

Nem dolgozom, de nem is henyélek, csütörtök óta karácsonyi vásárlok, kivéve hétvége, mert akkor nem lehet, de már majdnem kész vagyok, és ami hiányzik, azt is megveszem holnap jól.

Egyébként szerdától dolgozom, addig tessék kibírni, aztán meg majd ráérek írni, aztán meg karácsony. A 26-i ebéd nálunk lesz, unite all families, jön a Pasi pereputtya meg az enyém is, és főzünk nekik, a süti meg brownies lesz, mert addigra úgyis mindenki sokkot kap a bejglitől.

Mindkét anya felajánlotta, hogy főz, későn jutott eszünkbe, hogy hagyni kellett volna, kajakonteszt, harcoljanak:) De nem komoly ám, csak vicc. Bár megérdemelnék.

Van menyasszonyi ruhám. Nem volt könnyű szülés, pláne, miután a kiválasztott shortlistnél anyukám is becsatlakozott. Ekkor lett a shortlistből longlist, és végül egy olyan ruha, amit nem is láttam előtte. Megmutattam a Pasinak, hogy milyen dekoltázsmegoldások között hezitáltam, bár a ruhát pontosan nem látta, és egyértelűen megnyugtatott, a jót választottam. Nagy kő. Szép leszek.

Tegnap vettem csizmát. Azt hiszem, már írtam néhány hete, hogy keresem, de nem találtam az istennek sem, hát a helyzet tegnap csúcsosodott, amikor bementem a vagabond boltba, és megvettem, és alig volt drágább, mint az öregségi nyugdíj minimuma. Alig mertem bevallani a Pasinak, de ő fel sem vette, csak annyit mondott, hogy látszik, nem tudom mennyibe kerül egy pár drága cipő. Aztán S világított rá, a pasicipők sokkal drágábbak, így az ő arcuk még nem torzul el, amikor a mienk már régen.

És láttam egy nyúlszájú fiút a földalattin, és annyira megsajnáltam. Elég fiatal volt, és azon töprengtem, hogyan lehet kiegyensúlyozott és magabiztos az, aki nyúlszájú, és hogy vajon mennyire tünteti el a plasztikai sebészet, és hogy vajon miért nem merek a szemébe nézni, és kapom félre a tekintetem. Aztán kényszerítettem magam, és összeakadt a tekintetünk, de nem történt semmi, csak előreengedett leszállásnál, mert udvarias is volt.

Eheti gratulációmat az alkotmánybíróság érdemelte ki, méghozzá európai, felvilágosult és haladó állásfoglalásával a drogtörvénnyel kapcsolatban.

Igen leegyszerűsítve a taláros rinocéroszokat foglalkoztató testület azt mondta ki, hogy nincs olyan, hogy "mámorhoz" való jog. Emellett kimondtak még egy rakás dolgot, amiből tökéletesen nyilvánvaló, hogy fogalmuk sincsen a heroin és a hasis közti különbségről, de legalább nem is akarnak vesződni azzal, hogy erről a témáról informálódjanak, továbbá részükről minden füves cigit szívó ember társadalomképtelen, és rohadjon meg a börtökben, ahova való

Namármost. Én továbbra sem értem, hogy miért alapvető emberi jogom berúgni, ha nem az beszívni, mikor pedig tapasztalatom szerint az előbbitől az emberek sokkal kevésbé társadalomkonformok mint az utóbbitól. Azt meg végképp nem értem, hogy miért jobb az az alkotmánybíráknak, ha öt gimnazista nem egy jointot ad körbe, hanem teker ötöt és mindenki a magáét szívja. Merthogy továbbadni végképp nem lehet, ez az ultimate bűn. Nem csoda, valamennyien ismerünk megrögzött narkósokat, akik a nyelvük alól előszedik a tripet, és beletuszkolják ártatlan fiatalok szájába, nem is beszélve a sok kokainistáról és heroinistáról, aki mind könyörög, hogy szívjad/toljad az ő cuccát.

Ez elkeserítő vaze. a sokmillió alkoholista országában.
Merugye a "szer" megfosztja a felhasználót a szabad akaratától (ezt írták a rinocéroszok).
Igen! Tudom! Tényleg! Micsoda társadalmi veszélyt jelent az a rengeteg betépett szerencsétlen, aki nem tud mit csinálni az őrjítő éhségével, és eszik még egy csokit! Börtönbe velük mind, most azonnal!

Jók voltatok! Itt van a belseje is. Ebben fogok táncikálni tökegyedül, mert a Pasinak külön kell jönnie babonából. Majd beköltözik mellém a család odafele, hogy mégse legyek olyan magányos. Hehe. Már csak az a kérdés, ki fogja elhinni, hogy nincs pénzünk ha meglátják a limuzint?? Hogy is van ez az uborkafával? Mászunk már, mászunk:) 

Íme leendő esküvőnk egyetlen luxusa: a limuzin:)
Persze ezt sem kell igaziból kifizetni, mert egy kedves ismerősé félig-meddig, és nászajándékba óriási engedményt kapunk az árából.
Szerintem azért elég pálya. Ha jók lesztek, azt is megmutatom, milyen belül, de amióta nincs tár, szerencsétlen vagyok a képekkel, és eléggé megőrülök ettől a hello-tól is, amit a blogger nyomat. Namindegy, amíg nincs jobb, ezzel rakom fel a képeket.

Nagyon büszke vagyok, milyen kedves és okos olvasók vannak, akik mind tudták, hogy a helyes forma "nyeretlen kétéves", és ez versenylovakra vonatkozik.
Special thanks to Antsa és Akaratos.

Nahát, egy ilyen esküvő kifogyhatatlan forrása a jobbnál jobb családi hisztiknek, most éppen azon sértődött vérig az én édesanyám, hogy nem vele megyek ruhát nézni. Márpedig nem vele megyek az biztos, mert
1. brutális terrorista, akihez képest én csak nyeletlen kétéves (vagy nyeretlen??? mit jelent ez egyáltalán? Egyiknek sincs semmi értelme. Mit nem nyelt? vagy nyert? vagy nincs nyele??) vagyok (tessék megkérdezni S-t, aki szerint már én is, pedig dehogy)
2. az ötödik percben tajtékozva üvöltenénk egymással, én azért, mert szóba sem jöhet habosbabos abroncsos, ő meg azért mert szerinte meg csak olyan.

Az, hogy nem vele megyek ruhát nézni, az ő szájából így hangzott:
"és elmegy valamelyik vihogi tini barátnőjével"
Nos, remélem S most nagyon megtisztelve érzi magát, kiváncsi vagyok, mikor nevezték tininek utoljára. Nem mintha öreg lenne persze, de hát én 28 vagyok, a barátnőim sem a 16-ot töltik be az idén. Na.

Apukám, aki áldott türelmes ember, szépen kért az előbb, hívnám már fel az anyámat és engeszteljem ki, mert neki (apukámnak) is csak egy idegrendszere van, és anyukám most őt is utálja, mert zendülő, és az én pártomat fogta (pedig csak röhögött nagyon, karöltve a Pasival)

Szóval így. Komolyan mondom, tiszta mázli, hogy ilyen viszonylag sebesen házasodunk, el sem tudom képzelni mi van azokkal, akiket a család hat hónapig paráztathat előtte.

Nnnaa. szombaton lesz az esküvőnk. Úgy néz ki, fél 4kor.

Najó. Mégsem csak én vagyok teljesen kretén.

A Pasim szerint péntek délután egykor biztosan többen el tudnak jönni az esküvőnkre, mint másnap, szombaton. (mert, Figyelem!!! szombatra biztosan programjuk van. Arra a szombatra, amiről mellesleg másfél hónappal előbb értesítjük őket.)

Persze a hiszti azért megy, mert neki a harmadik kerület jobban tetszik, mint a hatodik. Hát nekem is, de ebben az esetben ez egy picit nagy ár, úgy vélem.

Ha már úgyis ilyen goromba napom van, közlöm azt is, hogy nyálasnak találom a bepasizott (used-to-be) szinglibloggercsajokat, kivéve isolde. A többi monnyon le.

Én is mingyá lemondok, mert fene nagy ingerültségemben napok óta csak a Pasit bántom, pedig nem érdemli meg. De tuggya mér van legalább. És remélem meg is bocsátja. Már csak néhány hét.

Előrebocsátom: nincs jó kedvem!!!
Ha bárki azt hinné, hogy olyan könnyű dolog ez a házasodás, hát az nagyon téved.

Illetve könnyű lenne, ha a Pasim testvére nem aznap utazna síelni, amikorra legkorábban be tudnánk jelentkezni. Sajna a következő hét sem jó, mert akkor meg éppen hazajön, utána viszont már nekünk késő.

Namármost.
A 12 kerület (nem véletlenül nem vagyok hajlandó átjelentkezni) jó fej, nem szopatnak a papírokkal, csak minimál kellene, nem kell népességnyilvántartóba rohangálni, meg ezer más helyre. De nincs jó időpont.
A 2. kerület szar fej, mindenféle papír kell, szerencsére itt sincs időpont, úgyhogy ez nem para.
A 3 kerület jó fej, és időpont is lenne a kritikus dátum előtt, de csak péntekre, ami mégsem az igazi, tekintve, hogy vendégeket is akarnánk az esküvőre.
Az 5. kerület szar fej, de nincs időpont, lásd még mint a másodiknál.
A 6 kerület szar fej, minden ocsmány papírt kérnek, viszont az egyetlen, ahol a kritikus dátum előtt még van hely szombatra.

Szóval már látom, mivel töltöm majd a hétfőmet, mehetek rohadt hajadonsági igazolást szerezni, utána meg bejelentkezni, a büdös életbe, hogyha ezt két kerület meg tudja oldani, vajon a többi mi a faszomért nem????

És közben telecom survey-t írok, és ezt az élményt senkinek sem kívánom.

Azt álmodtam, hogy felhívott valaki a rádióból, hogy üzeni a dj hogy ne menjek többet. Nagyon rosszul esett, pláne, hogy nem is magyarázta meg, csak azt hajtogatta, hogy szigorúan tilos megadnia a dj telefonszámát, de soha többé nem mehetek rádiózni. Nagyon szomorú voltam, mert már kitaláltam, hogy ezzel fogom elütni az időt, ha majd gyerekem lesz.
Aztán csörgött az óra hajnalban, és nem tudtam, hogy utáljam, amiért ilyen korán van, vagy örüljek, amiért mégiscsak mehetek. Aztán örültem. Egész jó is volt, pedig ilyen rossz vendég még sose volt. Egy marketingigazgató, akinek NEM JUTOTT ESZÉBE SEMMI. Amikor kilépett egyszerre hangzott el a "minek él az ilyen" az "öljük meg" és az "ilyen rossz még sose volt" három szájból. Miután én egy decens úrinő vagyok, én a legutolsót mondtam.

Ühüm.A keresőkifejezések versenyét ezúttal a "nem büfizik" nyerte. Bár politikailag nem korrekt dolog ezen röhögni, ezért ismét bocsánatot kérek.

Semmi felháborítót nem találok abban, hogy dévidbekem és t neje szerepel egy betlehemi installáción, mitöbb, kifejezetten röhögtem a blair/bush/fülöherceg háromkirályokon, és kylie angyalon.

Ellenben kifejezetten én kérek bocsánatot, amiért ez a szerencsétlen ország ilyen végtelenül gátlástalan politikai elittel van megáldva, és népe oly ostoba, hogy még mindig nem jött rá, hogy ez az egész kettősállampolgárosdi csak majomkodás, és azért is szeretnék bocsánatot kérni, hogy újra meg újra be lehet hülyíteni az embereket faszságokkal, bár jó jel, hogy egyre csökkenő arányban. Egyszer talán egy választás érdeklődés hiányában elmarad majd. Ja, és azért is szeretnék elnézést kérni, mert ráadásul még egy rohadt eredeti ötletre sem futotta a faszkalapoknak.
És persze azért is bocsánatot kérek, mert direkt érvénytelenül szavaztam a b kérdésre, mintegy jelezvén helytelenítésemet, és azért is, mert nem szeretném leállítani a kórházprivatizációt, sőt, pláne bocsánatot kérek, amiért bocsánatot kértem.

Mondtam már, hogy lehet hogy férjhez megyek? Nem röhögni!
S lesz a tanúm. Már ha tényleg elvesz a pasim.
Ez lesz a világ legóccsóbb esküvője, de jól fogunk szórakozni legalább. És feltett szándékom, hogy gyönyörű legyek. Még ha a szertartás csak 30 másodpercig tart is majd. Mert annál nem lesz hosszabb, azt garantálom.

(Szégyenletes ezt bevallani, de szívesen hozzámegyek. Sőt, kifejezetten boldogan lennék a felesége.
Ez egy nyilvános szerelmi vallomás volt. Fúúúúúj.)

Jajdenagyon hatékony napom van ma. Nem csak a könyvelőktől kértem el a szükséges papírokat, hogy a pasi eladhassa a btmet (és én ezentúl az övét használjam), de megbeszéltem az autószerelővel, amit kell, és lekötöttem egy randit a kozmetikussal és a nőgyógyásszal (ebben a sorrendben:). Ja, és este fodrászhoz is megyek majd.

Már alig várom, hogy ne legyen bt-m, és ne kelljen többé könyvelőhöz járnom, számlákra és befizetési határidőkre figyelnem. Jaj, juteszembe, mit nem kérdeztem meg a könyvelőktől. Na, írok még egy mélt.

Az én anyám néha olyan tragikusan szar fej, hogy nem is értem:(

Előre is elnézést szeretnék kérni, de kénytelen vagyok azt mondani, hogy az élet szép. És boldog vagyok. Vagyunk boldogok. Fúúúúj. Nyálas, gusztustalan ömlengés.
Najó, hogy javítsam a helyzetet, azt is elmondom, hogy nagyon_álmos vagyok, és ezen az irodai koffeinmentes kávé nem segít. Úgyhogy iszom is egyet.

A tegnapi két poszt eltűnése szerény ár azért, hogy a többi megvan. Így most idekopizom az egyiket, éljen a gépem, ami mindenre emlékszik. Néha eltűnődöm, hogy le kéne menteni az egész cuccot. Csak tudnám, hogyan. (oldalanként az arhívumból? vagy van jobb?)


Hehe. Társaságunk tegnap éjfél körül gyarapodott, megszületett Esztike*, a kártyacsapat első gyermeke. Sok mást nem tudok, csak annyit, hogy az anyja azt írta, nem volt hősies. Esztike már most remekül kártyázik, a méhlepényből szívta magába a tudást. Báááár, a kis mocsok éppen egy kártyapartit hiúsított meg a menetrenden kívüli érkezéssel, ugyanis csütörtök-péntekre volt tervezve a szülés mára meg a kártya. Erősen kétlem, hogy a kórházban ma bepótolnánk, ehelyett hülye hangon és pofával olyanokat motyogunk majd hogy üdülibüdülijajdeszépvagytisztaanyja. Szörnyű, ezt még szokni kell.


*utólagos megjegyzés. Esztike nagyon szép, egyáltalán nem úgy tűnik, mint aki most született, teljesen kisimult kis bébi. Viszont néha szart büfizik, mert belekakilt a magzatvízbe, és meg is itta. Valamit valamiért:)

Csak olvasom a blogokat, van akit a vásárlás elégít ki, mást a kefélés, szándékosan nem linkelek, köcsög dolog fikázni, elvégre semmi/senki sem kötelező, ugyanúgy rá tudok csodálkozni a végtelen ürességre mint a döbbenetes okosságra máshol.

Egy napja nem dohányzom. Nem nagyon rossz (egyelőre). A kollegáim szó nélkül tudomásul vették, és azt is, hogy azért kimegyek velük, mert továbbra is jár az a tíz perc szünet kétóránként.

S az ebéd mellett gyanakodva nézett:
-de mi van?
-de most tényleg mi van?
-na ne szórakozz, mi van?
-idefigyelj, mi van, terhes vagy?
Hát ennyire hisznek az embernek a barátai.

Néha azért elfelejtem, hogy nem dohányzom, és majdnem nyúlok a dobozért, de nem. Aztán ma az utolsó, véletlenül még a táskámban kallódó öngyújtót is nekiadtam Snek. Az a trükk, hogy beleélem magam a repülőgép-érzésbe. (bármilyen hosszú repülőutat könnyedén ki lehet bírni, mert TUDOD, hogy nem lehet dohányozni). Hát így.

Dolgozom, ami egy hét vidéki bezártság után mérsékelten lelkesítő, máramennyiben legalább konkrétan a civilizációban vagyok.

Egy hét távollét után úgy öntött el a rengeteg információ mint az áradó Nílus a földeket, mostanáig tartott, mire rendet vágtam az emilek között, nem segített a küzdelemben, hogy párszáz levél kétszer jött le, de ravaszan jó nagy időkülönbséggel, nehogy egyszerre tudjam törölni. Persze az a lényeg, hogy most már uralmam alatt a rendszer, picit dolgoztam, sok meg most nincs. Fene bánja, bámulom a körutat és csodálom a várost.

de nagyon unom baszki.

Ebben a bezártságban lassan olyan leszek, mint egy rakás nyugdíjas a rendelőben, már csak a nyavalyáimról tudok beszélni. Micsoda baromi mázli, hogy nem aranyerem lett a terhességtől vagy rohadó tályogom valami fagyástól.

Egyébként meg találtam egy lázmérőt itthon, volt időm keresni mondjuk. Azóta is azon töprengek, hogy a kisgyerekes szülőket leszámítva mi a ráknak kell az valakinek. Papám (orvos) félóránként hívott fel ma, hogy van e már lázmérőm és mennyi, és mindig mondtam neki, hogy nincs és hőemelkedésem van. A 37,4-et bemondásra nem hitte el, pedig elhihette volna, mert azóta megmértem és tényleg annyi. Ez csak azért zavar, mert a gyógyszer amit szedek elméletileg lázcsillapít. Nem próbálom meg mennyi lenne ha nem venném be, szerintem pont ennyi, 28 év alatt egyetlen esetre emlékszem, amikor konkrétan lázas voltam 8 évesen, egyébként mindent megúsztam 37,5-tel.

Napközben volt időm tanulmányozni a macskáim viselkedését, a nagyobbik legalább 8 órát a spájzban töltött, csak általa látható icipici ellenséget őrzött rendületlenül, illetve egyszer még egy kartondobozt is ki kellett pakolnia, nyilván oda is elbújt valaki, én nem láttam semmit ugyan, de nem akartam beavatkozni az ő ügyeibe. Amúgy is összesen két olyan pontja van a lakásnak, ahol anékül tud létezni, hogy hatalmasra tágult pupillával vadul csóválná a farkát és rángatná a hátát, a spájzon kívül szanatóriumnak használja a mosógép tetejét.

Kiválóan tudok interneten tilost meg cafet hallgatni. Ez jó.
Fáj a fogam és továbbra is lázas vagyok, sőt érzésre egyre rosszabb, bár lehet, hogy csak a türelmemet vesztettem el. (baszki, megmértem tegnap, és tényleg, azóta beteg vagyok), ami nem jó. Tegnap kaptam újféle antibjútit, a régi nem használt, mondjuk eddig az új sem. Lehet az, hogy valaki belehal egy foghúzásba???

Reggel arra ébredtünk, hogy becsönget a szomszéd, hogy kiszakította a szél a garázsajtónkat. Azt a duplaszárnyú garázsajtót, amit a Pasi csinált a kezeivel, és amit én nem zártam be tegnap este, csak becsuktam. Ühüm. Szerencsére (?) kiderült, hogy nem ezért szakadt ki, hanem mert a szél kitörte a fémcuccot, ami zárt állapotban a földhöz rögzíti a két szárnyat. Szegény Pasi tartotta az ajtót, míg jött a Darázs (a lakatos, akinek a nevét elvileg úgy lehet megjegyezni, hogy ő csinálta a kisszekrényt, amiben a gázóra és a mindennyári darázsfészek lakik. Gyakorlatilag én ezért mindig azt hiszem, hogy Darázsnak a gázszerelőt hívják, míg a lakatost általában Kovácsnak tippelem, és sose tudom, melyik mester az Ördög. (villanyszerelő???) Namindegy, ez csak mellékszál). Szóval Pasi állt a garázsajtóval a süvöltő szélviharban, vittem neki kávét, amit konkrétan kifújt a szél a bögréből. Vicces látvány volt.
Valószínúleg Magyarország legszelesebb pontján lakunk.

Viszont le a kalappal, hogy a Darázs (aki ezek szerint lakatos) vasárnap reggel max 15 perc alatt itt termett, hogy megmentsen minket. Pedig már beosztottuk, hogy a front végéig hogy váltjuk egymást hatóránként az ajtófogásban.

Sajna egyre inkább úgy tűnik, amikor automatára csináljuk majd a nyitót (kb tavasszal), kénytelenek leszünk egy ocsmány, felfelé gördülő műanyagra cserélni a gyönyörű duplaszárnyú faajtót, mert nincs az a motor, ami elboldogulna ezzel a széllel, ami itt lenni tud:( Legfényképezem majd a szép ajtót, megmutatom, hogy nyoma maradjon, ha tényleg muszáj lesz lecserélni. Nem csak az ajtót sajnálnám, hanem a Pasit is, akinek mennyi munkája fekszik benne, hogy ilyen szép és egyedi kapu legyen.

Amúgy meg azért vagyok nyűgös, mert szerintem belázasodtam reggelre, szerencsére nincs lázmérőnk, márpedig amíg nem tuti, addig nem is vagyok igazándiból beteg, szóval asszem belázasodtam és a fogam helye (csííííz) is fáj. Még neheztelni sem tudok rá, hónapokkal ezelőtt gyanút kellett volna fognom, amikor ismeretlen típusú pici pattanások jelentek meg a fejemen. Már rég megtanulhattam volna, hogy a bőröm mindig valamilyen gyulladásra reagál ilyen fura elváltozásokkal, és nem szabadott volna hagyni, hogy a lúzer helyettesítő-fogorvos elhajtson. Namindegy. Vagy meggyógyulok, vagy lerohad az egész fejem. Mindkettő megoldás a problémára, bár én (csirke!!) inkább az elsőre szavaznék.

Fogorvosi horrorposzt következik.

- Csókolom, csak azért telefonálok mert nem tudom ..... biztos nem is ..... kicsit fáj ..... zavarni....érzékeny......a nyirokcsomóim is picit.....
- Gyere be
- Jó. mikor?
- Most
- [holnap, hétfő? ma rádióba kell beszélni félhétkor nem lehet zsibbadtan]
- Gyere most, addigra elmúlik.

Na így kezdődött. Nem akarok senkit csigázni, félhatkor megkértem az egyik srácot, hogy csinálja meg ő a délutánt.

Szóval a renitens fogam, amelyiknek a gyökerei mind darabszámban, mind kanyarodásban tökéletesen semmibe vették a tankönyvi utasításokat, szóval az pár napja megint fájdogálni kezdett. Ez ugye az a fog, ami élt amikor meg kellett volna halnia, aztán most meghalt mikor pedig már élnie kellett volna, szóval összevissza jószág volt, istennyugosztalja.

Nem örültem, hogy fáj, mert előtte tökéletesen rendben volt, annyira h még antibiotikumot (antibjúti, mondja az amerikai-magyar barátnőnk) sem kellett szedni. Na, ez csak a beetetés volt doktornéni pedig összevonta a szemöldökét és nem kegyelmezett. Közben tarsuk szem előtt, hogy ennek járulékos haszna is van, mert így lesz helye a lázadozó bölcsességfogamnak.

Doktornéni annyira izgult, hogy beletöri (családi barát, mindig ilyenekkel történnek a katasztrófák), hogy beizzított egy szájsebész bácsit, aki persze beletörte de ezen legalább nem lepődött meg. A horrorrésze ezután jött egy "adja ide azt az én kedvenc vésőmet azt a kispicifinomságot" és addig ütögette kispicifinomsággal a gyökeret, hogy úgy kanyarodjon, hogy meg tudja fogni. Ez jó érzés, semmi nem fáj, de tutira meg voltam győződve, hogy szanaszéjjel zúzza az állkapcsomat. Na ezután már csak egyszer tört el félbe, de az már csak móka volt, mert az alját is simán kikapta, pedig akkor komolyan beparáztam.

Az van, hogy most konkrétan fogatlan maradok, ugyanis a bölcsességfog előre fogja tolni a többit egy egységgel, és nem lehet tudni, hogy a végén mennyi hely marad (sanszos, h semennyi. Minden létező tudománynak ellentmondva a másik oldal hátrafelé csúszott szét, amikor kivették mögüle a fekvő bölcsességfogam. Alien vagyok, mindig erre jutok, mikor a fogorvos elsorolja, hogy mennyi minden lehetetlen ügy van a pofámban.)

Azért micsoda mázli, hogy egy hátsó fog, mókás lennék most egy lukkal valamelyik metszőfog helyén. csííííz. Ja, és olyan ügyesen borogattam váltott mirelitkukoricákkal, hogy be se dagadt. Pedig beígérték.

Ezt küldte nekünk a Jobbik. Közémegjegyzéseztem.


"Tisztelt Szerkesztőség!

2004. november 18-án sajtótájékoztatót tartottunk, melynek témája: A
Jobbik tüntetést szervez a kínai árudömping ellen

A magyar termelők, kereskedők, áruk védelmében, elsősorban a kínai,silányminőségű dömpingtermékekkel szemben és a kínaiak túlzott
bevándorlása ellen szervezünk demonstrációt.

[a magyar júzer hülye. direkt szar minőségű javakat vesz. a magyar júzert nyilván nem érdekli az ár, és nem azért vásárol a kínai piacon, mert olcsó. miközben a magyar júzer nem törődik a magyar termelőkkel és kereskedőkkel, mert megtévesztették és a sötétben botorkál. ]


Félő, hogy a keletről érkező, nem magyar anyanyelvű bevándorlók társadalmi feszültséget fognak kelteni, termékeik elárasztják a magyar piacot és ezzel tönkreteszik a magyar árut.

[elegáns sunyiság. nem azt állítom, hogy hanem félő hogy. miért is keltenek társadalmi feszültséget? az ugyan nem derül ki, de a feszültségükkel még a magyar árut is tönkreteszik, mert elárasztják a piacot. arra továbbra sem derül fény, miért is vesz a magyar júzer kínai árut??? pedig biztosan van valami oka, fogadni mernék. ]

Véleményünk szerint a kormány, az uniós csatlakozás után, semmit nem tesz a magyar kereskedők és vállalkozók védelmének érdekében.


[pedig például rendeletben kötelezhetne mindenkit arra, hogy vásároljon sokkal drágábban magyar árut, mert azzal támogatja a magyar kereskedőket és gyártókat. Vagy kötelezhetné a gyártókat és kereskedőket, hogy legyenek versenyképe..., á ez hülyeség, szittya gyártó nem ül fel ilyen globalizációs maszlagnak]

A tüntetéshez csatlakozott a Kárpát Országos Vállalkozói Szövetség
(Kovász), a MAGOR Mozgalom és számos hazai vállalkozó.

Beszédet mond Bíber József Tibor, a Jobbik Országos Választmányának
alelnöke és Dr. Kádár Katalin, a Kovász alelnöke.

A tüntetés ideje: November 21-én, vasárnap 14 óra
A tüntetés helye: Budapest, V. kerület, József nádor tér (a Belügy- és a
Pénzügyminisztérium között.)

Budapest, 2004. november 18.

További információ:
Nagy Ervin
o. választmányi elnök
06-20-xx-xx-xx"

Kedvem lenne meghagyni a csávó mobilszámát, azt mindenki küldjön neki smst, hogy mit gondol erről az ígéretes, és politikailag korrekt kezdeményezésről, de nem lehet sajna.

Ez jó.
Vajon milyen érzés lehet a hangsebesség 9.8szorosával repülni? (Hétezer mérföldperóra, az kábé 11200 kilométerperóra.) Nincs aki megmondja, robotrepülő, nem volt benne pilóta.

Ezt meg ismeretterjesztésképpen. Már nem nagyképűségből, csak úgy:
"Mach Number" was named after the Austrian physicist Ernst Mach. Mach 1 is the speed of sound, which is approximately 760 miles per hour at sea level. An airplane flying less than Mach 1 is traveling at subsonic speeds, faster than Mach 1 would be supersonic speeds and Mach 2 would be twice the speed of sound.

Mindig onnan tudom, hogy virulens vírusok bukkantak fel, hogy kapunk egy csomó levelet, hogy vírusos emailt fogtak, és olyan is van közte, h a feladó és a címzett is mi vagyunk:)

Natasha Atlasokat akarok, rákattantam, pár napon belül hallottam néhány számot itt-ott, de nem találok sehol. kazaazni nem akarok, máshol meg nincs. Időnként felrémlik, hogy kénytelen leszek pénzt adni érte, azért ezt még mérlegelem. Volt nekem régen valahol, de nem tudom melyik régi gép vincsijét kéne megkeresni, ha munkahelyi volt, már régen felszántották és beszórták sóval amin én dolgoztam.

Ötödik napja azért rinyáltam a Pasinak reggel, hogy tojásrántottát akarok enni, de persze nem lehet, be kell érnem időre, ma aztán fogta magát, és elvitt rántottázni, mondta, hogy szóljak h kések (csak egy fél órát), és isteni bambis rántottát reggeliztünk friss zsömlével és ittunk hozzá igazi bambis tejeskávét (nagy bögre tejhab+külön csésze presszókávé) meg narancslevet. Olvastunk újságot. Minden rendes napnak így kéne indulnia.
Jó volt na, jól vagyok tartva.

Születésnapi nem teljes leltár.
0. a legszebb ajcsit már előtte megkaptam, de nem árulom el, mert szar fej vagyok, aki imád dicsekedni.
1. Egy évvel fiatalabb lettem, ami ez esetben nem vicc, hanem már olyan rég 28nak mondtam magam, hogy ezer éve a 29re készültem. Szerencsére kiderült, hogy az még odébb van, és egy teljes évig lehetek még 28.
2. Kaptam álomgyönyörűszép bordó bőrkesztyűt a Pasitól, már legalább 5 perce az enyém volt, amikor először majdnem elvesztettem a felét, azóta tiszta frászban vagyok, mérlegelem, hogy belevarrjam-e a kabátom ujjába, de akkor melyikbe, és nem kínos-e ez egy kicsit az én koromban.
3. S összegyűjtötte és kötetbe rendezte elmúlt 2 évi emil termésünk legjavát, de jókat röhögtem, tényleg emilben vagyunk a legviccesebbek, régóta sejtettem/sejtettük amúgy.
4. Hozott a szülinap egy cipőcskét is, ami látszólag áthidalja a járható és csinos problémámat (é: kell egy cipő, amiben egész nap bírok járni, de viszonylag elegáns cucchoz is felvehetem), de eléggé csak látszólag, mert ma felvettem, de most már azért levenném, és hol még a nap vége. Viszont csinosnak csinos, nem töri a lábam, rengeteg ilyet megszoktam már, menni fog ez is, bízom benne.
5. Brutálfinom tortát kaptam bent a srácoktól. csokis kávés csodaokosság, Elemér bácsi megint valahány éves lett (asszem 90), aki érti miről beszélek.

Vendégek jöttek ebédre, összesen hoztak négy gyereket. A Pasi és az öccse hosszan szerelték össze a villanyvasutat, bonyolult pálya, egymás fölött átmennek a sínek. Egyetlen gyerek se nyúlt hozzá, de ők remekül eljátszottak. A macskák meg elbújtak, a négy gyerek már sok nekik. Kettő fölött nemigen látni őket.

Egyre jobban idegesít ez a huzavona a népszavazások körül.
Egyrészt fogalmam sincs, mivel járna ez az egész kettősállampolgárság ügy, hogy jár-e vele szavazati jog, eü ellátás, nyugdíj, bejelentett Moi lakhely nélkül is, és mindenki összevissza mond mindenfélét, és képtelen vagyok átlátni, hogy valójában miről is kéne döntenem.

Ezért aztán azt se tudom, hogy döntsek majd, mert ugye szívesen segítek, hogy erdélyi meg felvidéki magyaroknak ne kelljen pl vízum ahova nekünk se, de nem szívesen venném, ha olyanok szavazhatnának, akik nem élnek itt, nem itt fizetnek adót satöbbi.

A kórházprivatizáció meg még rosszabb, az emberek majd jól indulatból mondják, hogy maradjon az államé minden, közben meg nem fogják fel, hogy az egészet ők fizetik, feneketlen zsák, ömlik bele a sok adóforint, de persze tartsuk meg, kell az az államnak, hagy költsön rá még még még még sokkal többet. grrrh.

populistaország választ már megint baszki

és nem lehet olyan csizmát kapni, amilyet én akarok. Nem. Nincs. Lejártam a lábam. drágán sincs. nem létezik. az igényes mindenemet.

Az OTP csoport 108 milliárd forint nyereséget csinált az első háromnegyed évben. Ez nagyon demagóg módon számolva azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárra 10800 forint jut, ennyit nyert rajtunk darabonként. Összehasonlítva azzal, hogy a költségvetésbe minden magyar állampolgár évi cirka 67 ezer forintot fizet be adó formájában (ha jól emlékszem), ez nem rossz.

A számítás azért demagóg, mert ezt a profitot a leányvállalatokkal és külföldi cégekkel együtt csinálta, és egyedül az anyabank alig rongyos 98 milliárdot hozott össze.
Mindig rájövök, az OTPben részvényesnek kell lenni, nem ügyfélnek.

Ja, és az 53 százalékos profitnövekedést a vezighelyettes így kommentálta: a harmadik negyedév közepesen gyengén sikerült. Imádom a bankárok diszkrét humorát. Ugyanaz a vezigh, aki berontott a terembe, széttárta a zakóját, hogy megmutassa a vörös bikás pólóját, és közben azt ordította, hogy: a bika kidugta a szarvát:)

És 14 ezer fölött a BUX!
És még a nap is süt!

Felelős bankvezér:

a portfolio képe.

Vége a hírlapírók egykori dicsőségének, és nem jár már a bohémélet, laza meló, tisztes fizetés csak úgy, nincs többé kávéházazás, már csak néhány sziget maradt, néhány szerkesztőség, ahova még be lehet esni délután kettőkor részegen, vagy el lehet aludni az asztalon. Erre jutottunk ma Ssel. Aki munkaügyileg depressziós amúgy, mert robotoknak dolgozik.
A kisebbik macskánk (a világjáró) bőrig ázott, csuromvizesen jött haza éjjel, de persze neki állt följebb. A nagyobb annyira nem jár ki, hogy még téli bundája sincs. Világ gyávája.

Ebéd után bridzseltünk a Pasi szüleivel, három oktávot játszottunk, és nagyjából rommá vertek minket. Csak úgy, mint az én szüleim a múlt hétvégén, akikkel három oktávot játszottunk, és mindháromban rommá vertek minket. Előtte játszottunk a Pasi öccséékkel, akik rommá vertek minket. Most úgy tűnhet, hogy lúzerek vagyunk.
Azok is vagyunk, de az, hogy hetek óta nincsen semmi lapunk, de tényleg az égvilágon semmi, hát ez mégsem lehet a mi hibánk.

Frankón örülök, hogy nem pénzben játszunk, három hét alatt ingünk-gatyánk elbuktuk volna. Pedig három hete minden este bridzskönyvön alszom el, sőt, előtte még olvasgatni is szoktam, nem csak arra várok, hogy belemenjen a fejembe a párnán át a tudás.
Nincs valakinek jövedelmező stratégiája nulla pontos lapokhoz? Nem szeretne valaki bridzselni velünk?

Hangversenyen voltunk tegnap, fesztiválzenekar, titokkoncert. Az olyan, hogy nem lehet tudni, mi lesz a műsör. Tegnap a szürrealizmus volt soron, leoltották a lámpákat, csak kellemes félhomány maradt, az erkély utolsó sorban ültünk, neki lehet támasztani a fejet a falnak, csak néztem, néztem a gyönyörű épületet, az orgonát, és próbáltam felidézni, gyerekkoromban hol volt a sarlóskalapácsos címer, a mostani helyén, vagy fenn az orgonasípok közepén. Közben lassan potyogtak a szememből a könnyek, pedig nem sírtam, csak jött ki a feszültség, néha olyan furán távozik.

Két kislány hegedült csodálatosan, utána 88 éves néni zongorázott, hátborzongató könnyedséggel, ő volt a zene maga akkor, gyönyörű fehér haja volt, piros ruhája, és felvette a rádió is a zongoraversenyt, hatalmas ünneplés. megható volt.
Mellettem ülő néni smsezett, bérletes helyek (kölcsönkaptuk), aki egyszer szarba nyúl, egész szezonra szarba nyúlt.
Zeneakadémiára akarok járni.

Jelen állás szerint szeretnék gratulálni az amerikai népnek, hogy újabb 4 évre elnökéül választotta George dábeljú Busht, bár történhetnek még csodák, de nem valószínű.

Csak az a baj, hogy G.W.B. a világot is aktívan irányítani akarja, ezért a minumum az lenne, hogy a világ többi részének vétójoga legyen, amikor az istenadta amerikai nép megválaszt egy ekkora balfasz tahót másodszor. De nem?? Most miattuk ez a faszkalap feljogosítva érzi magát, hogy továbbra háborúsdit játsszon , közben erőszakosan hirdeti majd, hogy a kapitalista demokrácia az elérhető legtöbb itt a földön, és amerika ezt megtanítja mindenkinek, mégha beledöglik is, tudniillik a mindenki, nem amerika.

Most vesztettem el a hitem végleg az amerikaiakban egyébként, mert egyszer bárki lehet elnök véletlenül, de ha másodszor is megválasztják, az direkt van. Köcsögök.

A műtrágya is büdös. Nagyon. Ezzel a tapasztalattal gazdagodtam a hétvégén, amikor is megetettük a füvet, hogy szép legyen tavaszra. Szóval büdös, és ilyen szállongó porszerű is, ami jól belemegy az ember hajába, orrába mindenébe.

Viszont hatalmas áttörtés történt, a nagyobbik macskánk összecimbizett a kutyával. Most olyat játszanak, hogy a kutya fekszik, a macska tekereg körülötte, és a kutya mindig azt az alkatrészt kapja be, ami a szájánál van, hol egy láb, hol egy fej. Mulatságos látvány a macskánk fej nélkül.

Micsoda piac ez, ahol a magyarnemzet és a népszava megél, miközben bezárják a hírlapot. Nagyon sajnálom őket. Ezek szerint mégis kamu volt a pletyka, hogy megvette őket a Csányi (az otp-s, nem az etológus).
Hát most tessék nagyon venni november 6ig, legyen majd mit mutogatni a sajtótörténet iránt érdeklődő unokáknak.

Bár S már mondta, azért mondom én is, tessék elmenni, és megnézni Mészáros Márta új filmjét, mert az jó.

Tegnap este óta gondolkozom azon, hogy volt ugye 56. Fellázadtak a népek, mert szabadságot akartak. Igazuk volt, esélyük viszont nem volt. Én személy szerint "az utolsó vérig kitartani, és majdcsak megsegít az isten (a nyugat)" pártján vagyok/lettem volna, de.

Teljesen biztos, hogy sokkal (nagyon, nagyon sokkal) több ember halt volna meg, ha Kádár nem puccsolja meg Nagy Imre kormányát, és nem nyal be az oroszoknak, hanem küzd az ország a tankok ellen a szabadságért.

Vajon ilyenkor mi alapján kell dönteni? he? Vajon jófej az, aki egy eleve bukásra ítélt szabadságharcban lemészároltatja a népet? he? Vajon eleve bukásra volt ítélve 56? he?
Namindegy. Szívszorító film volt, nem annyira 56ról, mint inkább NagyImréről. De jó.

Hiába, tudtam én, hogy csodatevő fogorvosnénivel rendelkezem. Elűzte a gonosz fognyűvő manókat. Tegnap óta nem fáj a fogam, alig egy cseppet érzékeny csak, ha erősen ráharapok. Mondjuk nem volt egy rövid buli, reggel 8tól 2 ig tartott, igaz, közben főleg vártam. És persze kiderült, hogy igenis én gondoltam jól, és tényleg nagy baj van, és nem volt igaza annak a mulya szerencsétlennek, aki néhány hónapja elhajtott (mikor az én nénim szabin volt), hogy az a fog ott jó. Erről egyébként annyit, hogy az én orvosnénim is ugyanarra a röntgenre nézett rá, mint az a kretén, és egy pillanat múlva már mondta is, hogy baj van.
Szép az élet fogfájás nélkül, komolyan mondom.
Egészségügyi rovatunkat olvashatták.
Kérem, hathavonta keressék fel bejáratott fogorvosukat! Nem is beszélve a naponta kétszeri, legalább kétperces fogmosásról!

Már megint fáj a fogam, illetve tulajdonképpen még mindig fáj, mert a múltkor ugye nem sikerült előrelépni az ügyben. (A szájsebész nem szívesen vés, míg fel nem szívódik felette a csont, hiába nincs helye kinőni, hogy ne kelljen lapozgatni)
Most éppen holnap megyek el fogorvoshoz megint, és becsszó nem jövök ki onnan addig, amíg meg nem oldják, hogy ne fájjon többet. Oké, én is tudom, különös perverzió arra vágyni, hogy véssék már ki azt a rohadt bölcsességfogat a csontból, de ez van. Arról tudom, hogy csak 4 napig rossz egyre csökkenő intenzitással, és akkor egyszer és mindenkorra vége, kettő kinőtt, kettőt kiszedtek csá.

Szép teljesítmény volt a Népszavától, hogy kitúrta, hogy a matula magazin antiszemita. És gyalázza a belügyminisztert is.
Nem emléxenek ezek a karácsonyi balhéra??? Namindegy. Hajrá fiúk.

Annyira gagyi az axelspringer új lapja, hogy tutira bomba siker lesz. Hajtogatják, mint egy mantrát, hogy nembulvárlap nembulvárlap, a sok barom meg jól elhiszi, és bazi büszke lesz, hogy ő rendes újságot olvas nemblikketaztrágya, és egynek se fog feltűnni, hogy ebből a szarból nem derül ki, mi történt tegnap. grrr.

Szeretnék gratulálni a bátor tűzoltóknak.(agyonvertek egy macskát aki támadólag lépett fel egy idős nő lakásában, ahova beszökött. ha valaki nem akar kattintani) Nyilván nem lehetett volna mondjuk elaltatni és elszállítani egy menhelyre. Vagy bármi. Nehéz elképzelni, hogy négy tűzoltó, két rendőr és egy társasháznyi ember ne tudna máshogy hatástalanítani egy macskát, minthogy agyonveri egy lapáttal. Én például megpróbáltam volna neki enni adni. De én egy fasz vagyok.
Jaigen. Megjöttem Brüsszelből. Jó volt. Nem vittem fényképezőt, mert tényleg egy fasz vagyok.

Meggazdagszom, sallala. Autókat nézek az interneten. bizony.
Jól megbeszéltük a Pasival, akihez befolyik a pénz, hogy nem ad nekem lóvét, míg össze nem gyűlik az önrészre való, biztos ami biztos. Mielőtt észrevétlenül elszivárogna csizmára (jajjdeszépet láttam tegnap!!!) meg kozmetikusra meg kabátra meg hasonló, egyébként igen fontos dolgokra.
Nem csak sztár leszek baszki, hanem trillcsilliárdos is. Na ezt már szeretem.

egészen döbbenetes maszek melót sikerült kifognom: valaki hajlandó egy kisebb vagyont fizetni egy alig több, mint két flekkes melóért. És állítólag ilyenből írhatok egy csomót.
Hitetlenkedve rázom a fejem. biztos valami tévedés és mindjárt felébredek. Ha igaz lenne, végre tudnám, miből lesz nekem önrészem használt gépjármű vásárláshoz. Kocsit akarok ugyanis. Nem nagyon régen, úgy tíz éve.

Tegnap Draskovics előtt a parlamentben bolyongtam, volt egy szabad fél órám, dohányoztamban összecimbiztem ott valami gondnokféle úrral, aki például a termek események közötti elosztásáért felelős. Neki se lehet könnyű dolga, igen panaszkodott, hogy sok az esemény de kevés a terem, hiába nagy a ház, ha nincs elég szabad szoba benne. El is mondta , ő mit csinálna: kitelepítené a sajtót meg egy bizottságot a főemeletről, de aztán be is vallotta, hogy nincs hova, máshol sincs üres szoba.

Én elpanaszoltam neki, hogy mindig eltévedek, kiröhögött, de azért ellátott egy csomó jótanáccsal, ami mind használható lenne, ha a leghalványabb fogalmam lenne pl hogy ez vagy az az objektum, szoborcsoport vagy tárgyaló hol van. Felvetettem, hogy csinálhatna sajtótérképet, tetszett neki az ötlet.

Elsétáltunk megnézni a kedvenc szoborcsoportját a nemtudommelyik (északi???) társalgóban, ami egyébként a legkevésbé szalonszerű, máramennyiben egy darab fotel sincs benne, viszont valóban, volt egy jó kis gazdasági szoborcsoport, hárman voltak, egy bankár, egy uzsorás és egy ősibb csávó lóvéval (vö nem emlékszem a harmadikra).

Megtudtam, hogy az újságíró trehány fajta, tologatja a bútort és behorpasztja a liftet a kameraállvány tetejével, amit mindig odacsap.
Kedves úr volt és sokkal informatívabb mint a draskovics.

Tegnap színházban jártunk, a kriplit láttuk. Annyira ritkán járunk színházba (bunkók), hogy mindketten teljesen el voltunk bűvölve már a ténytől is, színházba megyünk, színházban vagyunk, színházban voltunk nahát. A darab érdekes volt, nagyon jók a színészek, az első felvonás nekem kicsit lassú volt, az a fájdalmasan szenvedős darab, amin kínodban röhögsz többnyire súlyosan nem pc poénokon, a Pasi viszont imádta. A második felvonás meg jáf, nekem tetszett és neki kevésbé.

Elmentünk pénteken vacsizni egy igazi kínai étterembe, ahol igazi kínai íze volt a kajának. Már majdnem végeztünk, amikor a szomszédos asztaloknál összegyűlt szülinapozó kínai társaság belekezdett a karaoke műsorba. Szerintem kábé a kínai lakodalmas zene szólt, amire fejhangon visítoztak, a többiek hangos tapsolással és ovációval hálálták meg. Nagyon rég röhögtem ennyit, sokkal jobb volt, mint a régi főnököm kedvence a kínai opera. A többieknek nem tetszett, megkérték a pincért, hogy csináljon valamit, de tehetetlen volt, így van ez, ha a tulajdonos mulat. Szóval megfutamodtunk, de volt foganatja, a liftben már duettben nyomták a fiúk a kínai dalokat.

13 ezer pont fölött a BUX. Szép dolog a robogó tőzsde, én mindig meghatódom tőle.

Nahát. Nem rossz ez a firefox böngésző, bár van két kényelmetlen apróság.
1. nem tudok vele nyomtatni ksh dokumentumot.
2. nem hozza be a jójátékponthu játékait.

Ha valaki esetleg tudná a megoldást, szóljon. Mindenféle plugineket letöltöttem hozzá, de nem segített. A jojatekhoz meg nem is talál plugint.

Más. Tegnap szexboltban jártunk, borzasztóan tetszett. Azért bizarr részei is voltak, miközben az árukészletet tanulmányoztam, az úgynevezett videókabinokból félreérthetetlen nyögések hallatszottak ki. Kinek-kinek a maga hobbija, de vajon miért nem jó ezeknek a csávóknak, ha otthon verik ki?
Amúgy isteni dolgokat vettünk, és irtó segítőkész volt a személyzet.
Ja. és láttam műfaszt 60 centis hosszúsággal és olyan átmérővel, mint egy kisbaba feje. Nem túlzás!
Kérdeztem a csávót, hogy ezt viccnek szánják-e, de azt mondta, nem, vettek már belőle. Ugyan nagyon kedves volt, de továbbra sem tudom elképzelni, hogy ezt valaki arra szeretné használni. Hacsak mondjuk nem éppen a szülésre edz. Brrr.

Nem teljesen értem a hüledezést, miért ne lehetne kormányszóvivő Batiz Fókusz Andrásból! Szerintem teljesen logikus lépés. A kávé is jobban fogy, ha ismert ember reklámozza, mér' ne lenne ez így a kormányoknál. Szerintem Batiz Fókusz András akármit mondjon is, sokkal kisebb ellenállásba fog ütközni, mintha mondjuk Gál J(ófej) Zoltán mondta volna ugyanazt, vagyis növeli a kormány elfogadottságát.
Így csinálják ezt a profik. Akinek meg gyenge a gyomra, ne adja a fejét politikára..

Na. Túl vagyok az elsőn.
Mármint adáson. Az első tíz percet leszámítva jó volt. Márminthogy nekem volt jó.
Most azért jól esne nem bent ülni, hanem inni egy kávét valahol, lazázni egy kicsit, na meg aludni se lenne rossz.

Felhívott az előbb egy rejtélyes nő, hogy meg akar hívni egy rejtélyes eseményre, ahol a tonyblair is ott lesz. Hosszan magyarázta, hogy ez nem a szerkesztőségnek szól, hanem személyesen nekem (miafaszt akarhat tőlem tonyblair???). Még írni sem kell róla, a lényeg az, hogy (idézem:) a magyar média véleményformálói legyenek ott, vagyis személyesen én. Nem mondtam neki, hogy súlyosan el van tévedve, de megkérdeztem, hogyha esetleg én mégsem tudnék menni, vajon nem helyettesíthet-e mégis egy kollegám, aki ugyanannyira formálja a véleményt. (nem)

Lehet, hogy elmegyek. Viszek fotóapparátot, és lefotóztatom magam tonyblairrel. Aztán aláíratom vele a displayt. Jó lesz az unokáknak.

Milyen jó lenne Spiritnek vagy Opportunitynek lenni a Marson. A földről irányítanak, megmondják, micsinálj. Most ráadásul pihenhettél is, mert a nap beállt a két bolygó közé, márpedig így se kommunikáció, se parancs. Rétegezett sziklákat nézel, mintát veszel a porból, és naponta elküldöd haza. Arany élet, nyugalom, egy-egy unexpected reset néha, ha töredékesen érnek oda az utasítások.

Hehe. Bizonyos jelek szerint S cége (az egykori kenyéradóm) feketelistára tett, mert megelégelték, hogy emilezünk Ssel. Most hiába küld nekem bármit, nem ér ide. Ostoba kretének. Hát nem lenne sokkal egyszerűbb rögtön letiltani az internetet és az emilt cakli-pakli S gépén, úgyse kell az egy újságírónak.

Persze ez még nem biztos, mert S most ebédel. (Érted baz' ebédel! Melóidőben! Sőt, ma már dohányzott is, és pisilni is tervez! Melóidőben!)

Most kreálhatok valami faszom accountot Szabó Mari néven. És mindezt azér' mert néhányszor keresetlenül lepoloskáztam a főszerkesztőt. Asziszem legalábbis.
Hohó!!! zseniális ötletem van! A poloska nevére fogok accountot nyitni. Azt nem merik kiszűrni a rencergizdáik. Éljen a nagytesó. Meg a kreatívitást támogató munkahelyek.

A picsába. Most látom, hogy mégis megy. Namindegy. Ezt a postot már nem törlöm ki.

Megmondjam mi van most?
Agónia. Az van.

Nahát. A kisebbik cicánk hazajött, azóta többször el is ment megint bele a világba, de most ügyel, nehogy kint maradjon.

Hétvégén elmentünk basejump bajnokságot nézni, kretének ugráltak le egy kéményből óbudán ejtőernyővel. Nem halt meg senki, pedig én fel voltam rá készülve. Ahogy láttam, a mentősök se lepődtek volna meg.

Moziban is jártunk. Remélem, a Pasi piros betűvel beírta a naptárba, hogy ilyen is volt.

Csütörtök reggel már meg kell majd szólalnom két heti kibicelés után. Egyelőre rettegek, pedig tudom, hogy szeretni fogom. Egyszer majd.

Távirati stílusban most ennyit.

Nagyon aggódom. Szerda este kiment a kisebbik macskám, és azóta sem jött vissza. Jaj.