Gecilada tetu szar. szigoruan ekezetek nelkul.

máma a blogger is aluszik baszki, nem posztol tovább.
ismét megkísérlem emilen, de én is röhögök magamon...

Szegény S, találkozott az axelspringer foga fehérjével, hogy egy ilyen szép képzavarral indítsak, és nekem fogalmam sincs, hogy mivel vígasztaljam, mert hát mit is lehet mondani valakinek (tehetséges újságírónak, aki jól is ír, mielőtt félre tetszene érteni), akinek épp most ajánlottak szarabb melót kevesebbér. Persze, hogy azt, hogy hagyja a tetű bandát a picsába, de hát manapság nem tolonganak az állások a médiapiacon.
Hajrá Naiv, Hajrá!!!! már amennyiben a szándék számít.

Na itt van nektek kép erről a rusnya 407esről. Ronda mi?

A richter adózott eredménye a második évben 45 százalékkal emelkedett. Bogsch Erik, a cég vezetője szerint ez "elég jónak mondható". Nagyon bírom azt a pasit, sorra minden negyedévben rommá veri az elemzői várakozásokat, majd elmondja, hogy ez most tényleg nem lett rossz, de hát semmi ilyesmit nem ígérhet a jövőben, úgyhogy csak óvatosan a reményekkel.
Reggel persze megint azon gondolkodtam, hogy longolni (határidőre venni, hogy később drágábban lehessen eladni. Kis pénzügyi ismeretterjesztő posztunkat olvashatták) kellett volna a richtert, aztán meg nyitásban zárni. Elméleti tőzsdézésből már többször meggazdagodtam.

Na muszáj felraknom, mert idelinkelte a madár, pedig csak neki kűttem a statisztikához. Szóval a "holafőnökÉsHolvagyte" játékhoz, amit pokróc indított egyébként.

Vajon a magyar politikusok, including szekeres, mikor tanulják már meg végre, hogy a kamatdöntéseket a jegybank hozza, akkor, amikor ő jónak látja. Má megint mért kell elkezdeni ezt a nyűglődést, hogy partvonalról anyázzuk az mnb-t, amiért nem csökkent??? Tessék szépen dolgozni, szép számokat csinálni, és türelemmel kivárni a kamatvágást, ahogy az rendes országban kell. Na.

Néha olyan furák a totalcaros fiúk, most a picsába gyalázta a winkler a 407es peugeut-t, aminél szebb új autót én frankón nem láttam tíz éve. Minden alkalommal elakad a szavam, ha meglátom a tükörben, bugyinedvesítő, erotikus szépség, talán a 147es alfa volt rám ilyen hatással. És erre azt írja a winkler, hogy egyetlen eleme se tetszik neki. A sok falkaállat barom meg szavaz mint a güzü, nemkéne, nemkéne, nemkéne. Anyátok. Nekem kéne.

Hajaj. Banking sector surveyt írok. Még sose csináltam ilyet, de asszem nem szeretem. Nagyon hosszú, és nagyonnagyonnagyon sok adat van benne. A banking sectort magát se szeretem ráadásul, pöffeszkedő majmok.

Viszont, hogy a takony idő ellenére is szolgáljak vidám dolgokkal.
1. Tegnap tényleg megkezdtük a sportos életünket, és az usziban le is úsztam egy kilómétert, harminc-és-fél hossz, kiszámoltam, 33as medencében pont ennyi. Bő húsz perc alatt megvoltam, és nagyon büszke voltam, nem is volt drámai, milyen jól bírtam, fejben vállveregetés. Aztán kifele menet biztosamibiztos megkérdeztem, és persze, hogy csak 25 méteres a medence, úgyhogy szar vagyok, 750 méter meg 12.5 a fél hosszból, ennyi volt csak. De csütörtökön megint megyünk, és akkor majd 40et úszom jól.

2. A sok firkásszal meg jót ettünk és iszonyatosakat röhögtünk.
Az egyik lány férje (most válnak) mániásdepressziós, és olyan dolgokat csinál, hogy ihaj, persze csak azért ér röhögni, mert már a lány is röhög, de persze micsináljon szegény. A férj legutóbb felkerekedett, (mániás szakasz), vett egy egyirányú repjegyet az usába 460 ezerért, egy szál kézitáskával elment dido koncertre, mert nem bírt még egy hetet várni a bécsi koncertre, persze beengedték, tíz éves éves bizniszvízum, elköltött két millát, majd három napot egy börtönben, nemtudnimiért, utána küldetett magának 1800 dolláros repjegyet, haza, és szétrámolta a lakást, amíg a lány nem volt otthon. A zárcserére megsértődött, és durcás arccal azt mondta, ez nem volt szép dolog.

Amúgy a csávó kedveli a kocsikat, időről időre vesz egyet, hol egy A6os audit (másfél milla bukó mire eladták), legutóbb egy honda accord, persze jó izlése van (2,5 milla bukó), aztán meg százzal tökrészegen összetört négy parkoló autót, és még aznap éjjel, miután elengedték a mentősök, megpróbált elindulni a saját, tengelytörött kocsijával, nem ment, hát otthagyta ahol volt, az út közepén, és lement a lány kocsijával győrbe és vissza.
Ilyen sztorik, ezer. Nekünk nagyon jó, na. Mindig rájövök.

Ui. tegnap posztoltam egyet emilen. A változatosság kedvéért eltűnt. Kiváncsian várom, mikor esik be. 

Tudom, hogy morgós kis puffancs vagyok, de idejön a colinpowell, és állunk miatta tíz percet a lánchídon, mert lezárnak mindent, hogy mehessen a delegáció, idejön, és persze nem, hogy vízummentességet nem ígér, hanem ingyenvízumot sem, viszont megígéri, hogy nem lesz olyan megalázó a procedúra, és külön térben lesznek az interjúk, és ad egy interjút a napkeltének, és ezt a cnn úgy közli, hogy a lengyel tvműsor, napkelte. Fuckers. Szép betűk ezek viszont.

Hát ez nagyon jó. A könnyem potyogott a röhögéstől:) Ja, és ajánlom a sáskatartást, a mi macskáinkál most a 10+ centis sáskák mennek nagyon, de egyikünk sem érez késztetést a megmentésükre.
A hal egyébként tényleg stramm állat, Zsófi barátnőm hala egy becsületes guppiéletet töltött le úgy, hogy egy konkrét S volt a gerincében, miután egyszer baleset érte egy akváriumtisztításkor. Ja, és a sáska is marha stramm állat, egyik este bejött egy, a kisebbiké lett, az első körben leszedte a szárnyát és a hátsó (ugró?) lábát, de még reggel is volt belőle vagy 60 százaléknyi, és tudott mozogni, épp csak a potroha és néhány lába nem volt meg. Azóta nem láttuk.

Aszongya lipilee a shoutboxban, hogy neki is van műsoros telefonja, csak az övében a Kossuth rádió szól. Ez nem véletlen! Megvalósult infotainment, vaze, erről prédikálnak a guruk három éve!!!  

Kicsit várok (a blogger másnak is szokik menet közben publisholni????), azt kiderül, mi mindent tud még a készülék.

1. Az időjárás monnyon le!
2. A statsector is monnyon le! Ingyenes webstatisztikát követelek minden bloggernek. Kategóriánkénti toplistát! És ebben S is támogat ám!
3. Ma elkezdjük új, sportos életünket a Pasival, és elmegyünk úszni. Közvetlenül utána pedig összegyűlünk egy csapat, valaha a vghez köthető újságíróval, és eszünkiszunk.
4. Ja, a fidesz is monnyon le! Először lenyúlják sunyiban az összes mfb-s agrárcéget egy vesztett választás után gyorsan, most meg lázadnak, hogy a kormány privatizál, és nem kérdezte meg az országgyűlést. Sunyi képmutató banda, irány a sarok, kukorica, térdelni! Csak, hogy pc-k legyünk, térdeljen a kormány is, valamit tutira elcsesztek megint mostanában annyira, hogy megérdemeljék.
5. Tegnap megnéztem a szexésnyújorkot, hogy trendi legyek a következő hat hónapban is, és továbbra sem szeretem. Részint 30 alatt vagyok, és mint ilyen ellenség, ráadásul az egész egy röhögősre tálalt faszság, a női ember nem azért parázik ha facér, mert idősebb mint 30, hanem azért mert facér. Egy kor után legfeljebb jobban parázik, de nem máshogy. A gyerekszülési ingerek bőven jelentkeznek a húszasoknál is.
6. Ráadásul úúgy utálom, hogy minden ilyesmi cuccban including szex&NY, terézanyu és társai, csupa megajónő szenveleg, akit egy-egy snittre kevésbé bombázóra sminkelnek. Követelem, hogy kevés hajú, túlsúlyos és pattanásos, komplexusokkal teli főhősökkel népesítsék be a trendi sorozatokat! A trendi sorozatok egyébként is monnyanak le!
7. Ma nem vagyok valami megengedő kedvemben. Monnyak le?

Költözés volt a mellettünk lévő irodában, nem nagy ügy, ugyanannak a cégnek a két része cserélt helyet általunk ismeretlen okból. Az új szomszédaink nem rossz fejek, például (a régiekkel ellentétben) eddig nem szokták telitorokból üvölteni a sláger rádióval, hogy ánbréék máááj háárt, szééj júú lááv miii egeen. Viszont mindenféle bonyolult telekommunikációs igényük van, például jött hozzájuk a telefonszerelő, hogy meg tudják tartani a régi számaikat.

Ez számunkra néhány szórakoztató mellékhatással járt. Az egyik vonalunk belülről (ha mi felvesszük a kagylót) foglalt, viszont lehet hívni kívülről, sőt még a hangposta is bekapcsol. A matávos ember sok-sok energiát fektetett abba, hogy megpróbáljon meggyőzni arról, hogyha "foglaltság van benne " (szó szerinti idézet!) az nyilván csak ami hibánk lehet, mert akkor neki miért csöng ki. Miután megbeszéltük, hogyha én ezt tudnám, nem hívtam volna fel őket, beleegyezett, hogy megnézi, persze azóta sem derült ki, mi a baj, most valami újabb szerelő jön megint, ki tudja mikor. Itt jártak az irodaház által mozgósított szakemberek is, akik viszont a változatosság kedvéért arról próbáltak meggyőzni, hogy az nem fővonal, pedig az, majd negyedóra vizsgálódás után arra jutottak, hogy "jé, lehet, hogy ez egy fővonal", majd elmentek azzal, hogy egyszer visszajönnek, és nem tudják, mi a baj, de tartsunk ki.

A másik hiba sokkal viccesebb, az konkrétan az én telefonomban van, amiben halkan, de azért folyamatosan hallhatóan zene szól, illetve néha beszéd, valami rádióra tippelünk. Ezt gondosan eltitkoljuk mindenki elől, mert a helyzet csak rosszabb lehet, ha megpróbálják megjavítani.

Most visszajött egy szerelő ember, és ő is elmondta, hogy ez biztosan nem az a szám, amit mi mondunk, mert "a készülékbe foglaltság van", miközben felveszi egy angol nyelvű üzenetrögzítő. Mámeg nagyon mérges lett, mikor mondtuk, hogy ez így rendben is van, az angol nyelvű hangpostáról tudunk.
***
Sallala, megjavult. alig másfél hét alatt. De az én kis muzsikám még mindig megvan, bibibiii. 

Szombaton S eljött hozzánk, és magához vette a nagyonszürke cicalányt, akit mostantól Zorkának hívnak. Ez nekem külön tetszik, úgy hangzik mint a zorkó* női megfelelője, vagyis: egy igen zoral csaj. Zorka egyébként elég vagány kis hölgynek tűnik, eddig két kutyával élt együtt. Amúgy az egész alom brutális volt, a mamacica farkát csaknem kettérágták, a közepén egy csíkban egy szál szőr se, és sokáig csúnyán sebes is volt. A fene gondolná arról a hat csetlőbotló villámhárítófarkúról, hogy milyen brutális kannibálok... 

(*a Pasi kedvéért, zorkó, zoral. szleng, olyasmit jelent, hogy szigorú, durva)

Haj, mielőtt elfelejtem, tegnap jöttünkben mentünkben megálltunk a Perbáli búcsúban, hát az kökemény volt:) egypontnullás technózene és lakodalmas, mindenhol gagyiárusok, de ezren, vurstli, és falusi léptékkel nézve iszonyú tömeg. Jól eldugva volt egy színpad, ahol néptáncoltak, király volt az az öt perc amit láttunk belőle.

És a Pasi szülinapi meglepije jól sikerült. Nem is sejtette, és örült is.

Az amerikaiak meg lesznek szívesek feldugni a seggükbe az ingyenvízumot, ha jó fejek akarnak lenni, töröljék el ezt az egész faszságot. Ráadásul azután találják ki, hogy mi befizettük a szumma 42 rugót, hát májusban nem tudták, hogy ilyen faszajófej katonanemzet vagyunk az oldalukon???

Amúgy meg ma van a Pasi szülinapja, és izgulok, mert meglepivel készültem, és remélem tetszeni fog neki. Bővebbet most nem, mert ha eddig nem derült ki, most már ne olvassa el a blogon.

Boldog Szülinapot Pasi!!!! 

Ismét bebizonyosodott,hogy az idő mindenre választ ad. Végül nem mertem kigyomlálni a három gyanús külsejű növényt, és micsoda szerencse, ugyanis ilyen lett belőle:

Naszóval az van, hogy a hold kering maga körül és a föld körül, és persze, a földdel együtt a nap körül is, és persze nem mindegyik más sebesség meg idő, én pedig ezt már képtelen vagyok felfogni, úgyhogy elnézést kérek.

Ezt találtam

"A Hold mozgásai

A Föld körüli keringés
sebessége: 1 km/s,
ideje: 27,3 nap,
iránya: direkt,
pályaexcentricitása elég nagy (0,055).

A saját tengelye körüli forgás ideje megegyezik a keringési idővel (27,3 nap), ezt kötött tengelyforgásnak nevezzük, melynek következménye, hogy a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről. A kötött tengelyforgás csak a Földhöz viszonyítva áll fenn, a Naphoz képest nem, így a Holdon a nappalok és éjszakák kb. 15 naponként váltakoznak, azaz egy holdi nap 29,5 földi nappal egyenlő hosszú.

A Hold fényváltozásai (holdfázisok)

A Holdkorong formája 29,5 napos periódusú, jellegzetes változást mutat, melynek során a telihold fokozatosan C betű formájú sarlóvá csökken, majd eltűnik (újhold), később D alakúra dagadva nő újra teljes koronggá. A fényváltozás a Nap, a Föld és a Hold változó elhelyezkedéséből adódik. A Hold Föld körüli keringési síkja 5o-os szöget zár be az ekliptikával, így legtöbbször a Nap meg tudja világítani mind a két égitestet. (A pályáknak van két metszéspontja, ha ekkor van éppen újhold vagy holdtölte, akkor nap- vagy holdfogyatkozás lesz.) Ha a Hold a Nap és a Föld között van, akkor a Föld felé eső fele árnyékban van, tehát nem látható, ekkor újhold van. Ha a Föld van a Hold és a Nap között, akkor a Föld felé néző oldalát teljesen megvilágítja a Nap, ekkor telihold van."

Megvan a mai jócselekedet, S is megtanult képet rakni a blogba, ami kétségkívül hasznos tudás.

Jót kacarásztunk azon is Ssel, hogy amíg ő Cassiopeia-ra vadaszott (segítség, így írják??), addig én a tejútról kerestem képeket. Szép este volt tegnap, rengeteg hulló és nem hulló csillag, és látszott a tejút is, néha jobban látszik mint máskor, és a hold nagyon karcsú volt, egészen sárga, és este 10 kor határozottan lement, ahelyett, hogy feljött volna.

A Pasi szerint ez normális, mert szerinte a hold föld körüli ideje nem pont 24 óra, ha jól értettem a nézeteit. Nekem pont fogalmam sincs, de azt nem értem, hogyha meg nem annyi, akkor nem csak újholdkor kéne eltűnnie két napra, hanem máskor is.

Tulajdonképpen akár rá is kereshetnék, időm éppen van rá.
Addig is, itten egy kép a tejútról, tőlünk is csaknem ilyen jól látszik.

A mai nap főbb hírei:

• Továbbra is az OTP magyarország legnagyobb bankja
• Változatlan benzinárak a Moltól
• Nem vonul ki hazánkból a Suzuki
• A Vodafone mobilszolgáltatásokat kínál
• A héten ismét nem volt kormányválság
• A fidesz jobban tudja
  

Hogy ez miért? Mert akkora uborkák lógnak a szerkesztőségekben, hogy az MTI kiadta a "Michelin tartja 60 milliós beruházási tervét Magyarországon" című hírt. Asszem ma sem fogunk megszakadni.

Elmentem a mobilgyártó sajtótájékoztatójára. A harmadik "Most nézzük meg együtt ezt a klippet!" felszólításnál előkaptam az uzit a hátizsákból, és lekaszaboltam a cégvezetést. Az IT újságírók kérdezősködni kezdtek, kompatibilis névjegykártyaformátumok, blúcucc fejhallgató, prepaid-e, így őket is lelőttem.

Még nem borult el teljesen az agyam, ezért az unokákat (öt darab), akiket idős kollegák magukkal cipelnek az eseményekre ilyenkor nyáron, hazaküldtem. Nem maradt más, mint a gazdasági újságírók és a sajtós.

Kényelmesen megebédeltünk, nincs tülekedés, nem harácsolt össze senki három tál kaját, hogy a gyereknek is jusson, odafértünk, kevesen voltunk és nyugodtak. A sajtós készségesen válaszolgatott, magyar számokat mondott, árbevétel, nyereség, még a tavalyi adat is ismert. Nincs bűvészkedés a számokkal és nem fárasztott marketingdumával, jó hangulatban búcsúztunk, mert mindketten tudtuk, legközelebb csak akkor találkozunk, ha valóban lesz mondanivalója.

Jó reggelt.

Jött az ember az irodába, és az eddigi bérelt vonal helyett csinált ide adslt, és most csak ámulunk, milyen őrületes sebességgel száguld le a palotai mix a tilosról.

Apropó. Tudja véletlenül valaki, hogy amióta is átvariálták a tilos oldalt, hogy lehet letölteni? Nekem mostanában csak hallgatásra ajánlja fel a cuccokat, de persze a gyors internet sose ott van, ahol zenét szeretnék hallgatni, pláne ilyen tilosos javakat, úgyhogy nem vagyok kisegítve. Kivétel csak a palotai mixek, amik fenn vannak a palotai.hu-n, nem kevés, de persze többet akar a szarka.

Tegnaptól kezdve konkrétan ezer csatornánk van, amiből persze ugyanúgy kábé kettő nézhető, mint egyébként, viszont nyilván lehetetlen végigzongorázni, és hozzá egy távirányító, amihez szerintem jártassági vizsgát kell tenni, arról nem is beszélve, hogy a távirányítók száma tovább szaporodott, pedig én már eddig sem bírtam követni, hiszen van vagy 8 darab, amivel összesen négy berendezést (tévé, dvd, video, erősítő, kábeldoboz, hazudtam, öt) lehet irányítani, de végre tegnap már a Pasi is elvesztette a fonalat, höhö.

Amúgy meg hosszasan válogattunk a százmillió csatornából, majd megnéztük az x aktákat a viasaton, ami nálam minden nélkül is jól bejön, de persze ez vidéken nincs így, mert ott semmise jött sehogy eddig. Apropó, ha látta valaki tegnap, magyarázza már el, hogy akkor most az ördög és a szeráf egy emberben (a szociális gondozó) küzdött egymással a lelkekért (a Pasi értelmezése), vagy a szociális gondozó volt az ördög, a szeráf meg külön volt (az én értelmezésem).

Ismerem az egyik technocolos fiút, együtt jártunk suliba, mégse linkelnek ki, pedig megkértem még rég eccer. Aszonta, meg kell beszélnie a többiekkel. Aztán sose jelentkezett többet. Van ahol mégse ütöm meg a mércét:) Ez most csak úgy eszembe jutott, nincs harag.

Ezerrel uborkaszezon, vagy ahogy itt mifelénk hívják, a cucumber season, nem történik semmi, több szerkesztőségben a kártyázás a főtevékenység a mai nap mégis szolgált két gyöngyszemmel, a GVH közleménye a macskakaromról (nem gyógyítja a rákot), a másik a Budapest tévé (Anettka intézményes formája) egyhetes eltiltása, mert nem fizetnek az Artistusnak a jogvédett cuccokért.

Hát már megint csuda érdekes dolgok vannak. A nap híre (ami persze csak ilyen miféle külföldi hírügynökségi bogaraknak szenzi), hogy az egyik Reuterses kollega elmegy a hírtvhez elég magas pozícióba. Ezt többen is döbbenetesnek találtuk, extra kérdés, hogy vajon miből tud a hírtv többet fizetni, mint a legendásan jólfizető Reuters.

Ma jól együtt ebédelek majd Ssel, aki nem dolgozik, viszont henyél.

A Pasi sem dolgozik ma, mert jött a telefonosember, hogy bekösse a telefont, hogy lehessen adslünk, ez vidéken egyáltalán nem egyértelmű, de szerencsére sikerült lebartereznie. Ma elég nagy lesz arrafelé a szakemberkoncentráció, merthogy a júpíszís ember is jön, aki meg a directet telepíti, és így lesz hirtelen a romantikusan nomád vidéki birtokból telekommunikációs csúcsközpont. Szerintem persze minden azért van, mert a ház falába építkezéskor belerakták a lant (vagy mit), és nem bírja a Pasi, hogy ne használja semmire. Viszont ha már otthon van, akkor lenyírja a füvet is, mert szorgalmas, és mert a nyaralás alatt akkorára nőtt, hogy hétvégén három óra alatt a negyedével végzett.

Rinyálnom is kell, mert ugye nem elég, hogy dolgozom, amíg mások nem, de ráadásul voltam könyvelőnél, ami elég jó helyen van a legundorítóbb dolgok listáján, szegények, nem tehetnek róla, fogalmilag irtózom az egésztől, brrr. Jó hír, hogy egy nagy lélegzettel lealkudtam a könyvelési díjat 40 százalékkal, még így is sok, de az eddiginél azért sokkal jobb.

Ez nem volt elég, utána elmentem egy motorola sajttájra, ami termékbemutató volt, színes szagos, letöljük, fényképez és még telefonálni is lehet vele, 40 perc után megpattantam, de csak azért maradtam ilyen sokáig, mert egy kolleginával eddig boncolgattuk jólesően a nap hírét.

Juteszembe. Digitális tévé.
Hát ugye amerika az tiszta amerika, ahol minden van, például digitális tévé, a time warner kábelén legalábbis. Van olyan (movies on demand), ahol egy egész rakás filmből lehet választani, asszem három dollár darabja, és ha megvettem, akkor 24 órán keresztül nézhetem, amíg csak akarom, és le is lehet állítani, meg tekerni. Néztünk is így filmet, bár persze a választékra lehet panaszkodni, de gondolom az bővül, és egyáltalán, legalább ott van ilyen.
Aztán olyan szolgáltatás is van, ami a videót helyettesíti, 40 órányi adást lehet felvenni, nézni, tekergetni, leállítani, tetszés szerint.
Szóval arccal előre, még van hova fejlődni.

Milyen nagyon kár, hogy blogírásból nem lehet megélni. Írnám a blogomat, túrnám a kertet, napozgatnék, de persze mi a rákról írnék, ha nem csinálnék semmit, csak írnék, azt nem tudom.

Az a baj, hogy nem vagyok motivált, a munka sehogy nem bír előresorolódni a fontosságban. Először ugye a család (régebben család+pasi, de most már összeszámolom), aztán barátok, magánélet, lelkizés, olvasmányok, kert, állatok. Minden, de minden fontosabb, mint a munka.
A Pasi szerint azér' mert nincsen rajtam felelősség. Szerintem meg nem tudom.

Kifejezetten érdekelne a tömegmanipuláció, de kommunikációs tanácsadó nem akarok lenni, mert abból egymillió van, és mind szar. Hahó, nem szeretne valaki tömegmanipulátorként alkalmazni? Bár morálisan helytelenítem, szerintem be tudnám bizonyítani, hogy jó kommunikációval mindent lehet, már persze ha ehhez rengeteg lóvéja is van a megrendelőnek.

Nincs nálam fotós cd egyse, így több kép ma nem lesz. Nem is baj, mert állítólag lassan töltődik a blog. Másnál is??

Ma reggel felébredtem, még mielőtt az óra (ilyen sem szokott lenni), és egy múló pillanatig hihetetlen energikusnak és tettrekésznek éreztem magam, mint utoljára évekkel ezelőtt, hogy íme, egy új nap, és mennyi jó dolgot lehet majd csinálni, aztán felébredtem teljesen, és rájöttem, hogy ez is csak egy szokásos hétfő.
Egyre erősebben érzem, hogy valami értelmes dolgot kéne csinálnom. De mit, de mit, de mit? Vagy dehol, dehol, dehol?

Na itt van még három fotó, kettő csak azért, mert szerintem jól néz ki.
Az első a 5th avenuen készült, ami Manhattan (a belváros) legsznobabb bevásárlóutcája. Ott találtam a falon. Szerintem vicces. (Már kimásoltam az összes feliratot egy külön mappába, de még nem vitt rá a lélek, hogy nekiálljak az összeset lekicsinyíteni. Aszonta a Pasi rencergizdája, hogy van valami program, ami ezt egy egész könyvtárral megoldja, megnézem, hátha beesik a hétvégén.


A második kép a metróban készült, arról még akarok fölrakni majd dolgokat. A metrószisztem szerintem elképesztően jó, rengeteg vonal van, de elég logikusan van megoldva, nem tévedtünk el sose, bár olyan volt, hogy felszálltunk egy metróra, és a vonal jó volt (csomó jár egy irányba), csak éppen express, és nem állt meg ott, ahol le akartunk szállni. Szóval szerintem a metró jó, de a tegnapi csajtalálkán ketten is szívinfarktust kaptak, hogy dehogy is, és hosszú ordibálás volt, a hogy mondhatsz ilyet tárgykörben.


A harmadik kép a tűzlépcsőn készült, a kedvenc tartózkodási helyünkön, ahol egyszerre lehet kávézni és cigizni, és mindig jó az idő, szaladnak a mókusok és allatunk a kert. Frankón mondom, jó dolog egy ilyen tűzlépcső. Tényleg, rakok majd fel arról is, mert ez csak művészkedés, és csak a lehúzócsigája látszik rajta.

Az ORTT (a médiarendőr önkényuralmi szervezet) 600 milllára büntette a két kereskedelmi tévét, testvériesen megosztva, mindkettőnek 300 milla.
 
A büntit azért kapták a tévék, mert nem költöttek elég pénzt magyar gyártású, magyar nyelvű programra, pl játékfilm, dokumentumfilm, animáció, ilyesmik. Erre a médiatörvény szerint a hirdetési bevétel hat százalékát kell fordítani, ami kövér milliárdokat jelent.
A tévék igyekeznek addig okoskodni, hogy ezt ne kelljen, az rtl például a barátok köztet is ide sorolja be, hiszen magyar nyelvű és ők csinálják. (Olyan ez, mint amikor a közszolgálati kvótájukba beleszámolják a fókuszt)
 
Szó sincs arról, hogy könnyeket hullajtanék a tévékért, szerintem bőven fussa nekik a büntire, de az ortt-t hagyományosan utálom, már csak azért is, amit a tilossal csináltak.
 
Ezúttal viszont kiderült, hogy legalább egy ember van ott, akibe szorult némi humorérzék, ugyanis azt nyilatkozta a népszabinak, hogy "hatszáz rész Barátok közt nem vált ki egy dokumentumfilmet". Hehe.
 
 
Ja!!!! Temérdek kertészeti tárgyú bejelentés, ugyanis KertészIstennő vagyok, kinek keze alatt termőre fordul az agyagos pusztaság, ez már tuti.
 
Nyaralás után ettünk a saját paradicsomunkból, miközben a növények rogyadoznak az utánpótlástól, és a paprikák pedig már jó hat-hét centisek. És a petrezselyem is kinőtt, igaz, még csak kb másfél centis, de túljutott a sziklevél-állapotán, és határozottan petrezselyemformája van. Ne tessék röhögni, ez nagyon sokáig nem volt így.
 
És kivirágoztak a nyári orgonák, lilában és fehérben. Büszke vagyok. És a gyönyörű pázsitunkon két hét alatt kivirágzott millió pipacs. Szépnek szép, de a Pasi hétvégén kíméletlenül lefűnyírja, mert a pipacs maradjon csak a kerítés tövében virítani.
 
És a vadszőlőink legjava (elég vegyesen teljesít a mezőny) mostanra több, mint egy méterre futott fel a kerítésen. Figyelem, ezt alig három hónap alatt!!
 
És a virágágyás, amit a Pasi kezdetben meglehetősen utált (bár nagy önuralommal leplezte, mert tudta, hogy nekem rosszul esett volna, ha fikázza), szóval utálta, merthogy kopár volt és nyüzge, mostanra viszont teljesen magára talált, mármint a virágágyás és harsogó vörösök, élénk sárgák, kékek és fehérek népesítik be, mind nőnek, mint a fene, és van benne három tő valami, ami gyanúsan gazszerű, de olyan szimmetrikusan van ott, mintha koncepció lenne, és nem merem kitépni, mert mi van, ha mégis kultúrnövény.
 
(Elmondom a koncepciót. Virágágyásba a sok lapos közé hármasával magasabb, eltérő színű növényeket kell ültetni, amitől izgalmasabb lesz az egész. Ők az úgynevezett vezérnövények, ha jól emlékszem)
 
Namármost, van egy viszonylag könnyű és bombabiztos módja annak, hogy eldőljön, valaki gyom-e vagy kultúrnövény (gyom-e vagy? kérdeznék a szánalmason), szóval jól meg kell ragadni a növényt, és meg kell húzni. Ha nem jön/beleszakad akkor gyomnövényről van szó. Ha kijön, kultúr volt, de akkor már késő. Most mérlegelem, vajon megér-e a próba egy áldozatot. És vajon oda-e az ágyás harmóniája, ha az egyik fajta vezérnövényből csak kettő marad?

S. hathatós nyomására igyekszem behozni a lemaradást.
Első kép, Central Park, Strawberry field. Itt lőtték le John Lennont. Stílszerűen szakadó esőben voltunk ott. A mozaikot egyébként az olasz állam adományozta a Central Parknak, ki tudja miért. Tessék figyelni a virágok elrendezését!!! A képet a Pasi fotózta, őt kell dícsérni.


Második fotó: Mókus in jail, a barátunkat vártuk a munkahelyénél, tök belváros, de ott is rengeteg mókus. Szerintem a mókus ellenállóbb, mint a patkány, mert előbbivel tele Manhattan, és aki ott meg tud élni, az bárhol. (én pl nem tudnék, túl hangos, túl magas, túl, túl, túl)
A mókus egyébként nem ketrecben van mielőtt felhorkannak az állatvédők, csak egy derékig érő kerítés mögött, amit utána meg is mászott, de akkor márnem tudtam róla ilyen jó fotót csinálni.



Harmadik fotó:
Szintén central park, hétköznap délelőtt. Szerintem ütős kép, én csináltam, tessék dícsérni. És nem csalás, nem ámítás, tényleg ilyen. A felhőkarcolók között egy három margitszigetnyi oázis. Gyönyörű a park, és nagyon vigyáznak is rá.



Közbevetőleg jegyzem meg, hogy ugyan nagyon jó volt kint, és minden percét élveztük, de hihetetlen jó érzés volt hazajönni. Szállt le a repülő, láttuk a várost, a szigetet, és én majdnem bőgtem annyira meghatódtam, sőt, még most is, ha visszagondolok arra a pillanatra. Aztán begyűjtöttük a cicákat, és mentünk haza, és néztem ezt a kicsi várost, a kicsi autóival, a kicsi házakkal, kicsi ország kicsi fővárosa, délután volt, sütött a nap, átcsillant a fákon és megtelt a szívem vele. (vigyázat, giccsveszély!) Jó dolog messzire elmenni, utána könnyebb értékelni, mennyire jó is itthon lenni. Mégha nem is lát az ember 7,4 literes motorú autókat az utcán.

Becsszó folytatom még, de most dolog van, és bankba is kell mennem.

Voltunk New York a reklám szerint legnagyobb fotósboltjában, hogy vegyünk ezt-azt a kamerához, és leesett az állunk. A bolt óriási, szerintük egyenesen a világ legnagyobbja, de ezt kezeljük fenntartásokkal, hiszen Japán is van a világon.

A boltot egy 1938ban odatelepült emigráns magyar zsidó alapította, aki (az eladó szerint) mind a mai napig nem tanult meg angolul. Az alkalmazottak csupa zsidók (naná, a tulaj felveszi az újabb emigránsokat), de olyan igazi ortodox külsejűek kaftánban, kissapival a fejükön, göndör pajesszel.

Kábé minden van, illetve pótakkut nem tudtak adni, illetve tudtak volna, de az az egyetlen dolog olcsóbb volt a CompUsaban, és persze olyan hatékony júzerek (vö zsidók) voltunk, hogy kis papírra felírtuk a compusa árakat (éljen a web), és papírral mentünk a bótba.

A pultnál megkérdik mikéne, aztán megmondják (mutatják) mi van, és ha megvan az alku, adnak egy kis papírkát, hogy mi mindent vett a nyájas vásárló, azzal a kézben irány a pénztár.

Ekkor derült ki, hogy magyarok vagyunk, mert ráírták a papírkára, ami egy lavinát indított el, mert innentől mindenkinek volt hozzánk egy magyar szava, a kutyafáját, hogy vagy, jól vagy ilyesmi, szürreális volt, teljesen hihetetlen, az állunk leesett, álltunk és röhögtünk.

Szóval kispapírral megy a júzer a pénztárhoz, penget, aztán egyet lép, és addigra a plafonra felszerelt sínrengetegen közlekedő zöld dobozokban megérkeznek a cuccai, amit becsomagolva átvesz a pajeszostól, aki hozzáteszi, hogyvagyjólvagy?!

Képek is vannak persze pajeszokról és plafonon közlekedő zöld dobozokról, de azok még a kártyán, kártya meg még a pasinál. De felteszem, istenbiza.

Megjöttem, ma már dolgozom is, hat órát aludtunk a pasival, hármat ő, hármat én, csúcsformában mentem el a sonyericsson sajttájra, ahol persze nem mondtak semmit, továbbra sem értem, miért kell egyszerre meghívni a gazdasági és az IT újságírókat, csak bosszantjuk egymást.

Próbálom felvenni a fonalat, például itt van mingyá S, akiért a szívem szakad meg, én ezt már végigcsináltam, amikor az AxelSpringer megvette a Világgazdaságot, és emlékszem, milyen volt az, amikor kollegák és barátok harcoltak az egyetlen státuszért, és mindenki egymást leste és rettegett, és persze nem volt infó, csak hírmorzsák, és mindig azt mondtuk, hogy ennyire rossz úgyse lehet, mint amit hallunk, de tévedtünk, mert lehetett. Újjászületés volt eljönni, és frankón mondom, nincs az a pénz, amiért én visszamennék ahhoz a céghez. Pedig hiszek abban, hogy mindig van az a pénz.

Itt vannak a fotók nálam, majdnem mindegyik, három tele cd, kétségbeesetten próbáltam szemezgetni belőle, de szinte reménytelen, azt se tudom, mit rakjak fel.
Úgy döntöttem, hogy a tengeralattjáróval kezdem. Voltunk az Intrepid Sea-Air Space Museumban, amiből a space részét nem értem, mert egy tengeralattjáró, egy repülőgépanyahajó és egy Concorde van kiállítva, nagyon pálya. 2001 szeptember 11én és azt követően ez volt az FBI főhadiszállása, amiből úgy gondolom, hogy a cuccok nem csak látszatra működőképesek.

Szóval tengeralattjáró, figyelem, a színek valódiak!!!
Ja, és még egy kép. A szovjet és az amerikai tank, közte a berlini fal egy darabja. Kiderül, hogy az amerikaiaknak is van humora, milyen kár, hogy nemigen használják.

Mászkáltunk a városban, és a giccsboltok tele voltak kis üveg gömbökkel, amit meg kell rázni, és akkor esik a hó. A legtöbb ilyen gömbben a WTC van, a fene tudja miért. És persze egyet sem találtam, amelyikben rázásra összeomlottak volna a tornyok.

Tetszettek tudni, hogy a WTC helyén 2005ben a világ legmagasabb épülete lesz? Na ez az igazi istenkísértés. Miközben még mindig nem néztek szembe szeptember 11el. Tele a város WTCs mindennel, miközben a ground zeron nincsen egyetlen kép sem, ami nem az ép tornyot ábrázolná.
Tudom, tudom, nekünk innen könnyű, pedig nem is annyira ám, nincs ott semmi, és mégis megrázó. Ja, és akkor már felrakok még egy képet, ezt ott csináltam.
Az említés sorrendjében egy kettő három.

Néhány óra és megyünk haza.
Jó lesz otthon lenni végre cicákkal, kutyával, vidéki kerttel nyugival, barátok végre, kártya, ajándékosztás.
De!!! Construction industry output meg current account deficit is, pedig most már biztos, hogy unatkozó milliomosfeleségnek is isteni lennék.

Apropó. Van itt egy fagyizó a sarkon, elég jól megy, kivéve most, amikor undoritó az idő, de egyébként hosszú sorok állnak. A tulaj folyamatosan ott lézeng körülötte, nem dolgozik, csak van, eléggé van, mert legalább 200 kiló vicc nélkül, és ha meleg van, akkor a kocsijában ül, járó motorral egész nap, hogy menjen a légkondi. Ha nincs túl meleg, kint ül a fagyizó előttt egy padon, és néha elszalajtja az egyik beosztottat egy kis pizzáért meg hambiért.
A csávót elneveztük Jabbának, a kocsiját meg Jabba wagonnak. Ilyen autója van, citromsárgában.

Ma lenyomtunk egy full central park túrát, könnyű harminc kilométer, viszont láttunk egy tavat kacsákkal és teknősökkel, láttuk, hol ölték meg John Lennont, meg láttunk még valamit, de azt már elfelejtettem, de most mondja a Pasi, hogy azt láttuk, hol forgatták a Hairt, legalábbis néhány jelenetét.

Ha rá tudom venni a Pasit, meglátogatjuk a barátnőmet Connecticutban, és elmegyünk strandra, csak az én uramnak a strandprogram nem erőssége, ezért még könyörögni kell.

Itt amúgy az új mánia (már ha új egyáltalán) az organic food, vagyis a nem génmódositott cuccok, ezen mindig jól szórakozom, miután az amerikaiak feltalálták a génmódositást, és mindenen gyakorolták, most nagy sikk lett a természetes. Persze gondolom majd jól átesnek a ló túloldalára ebben is. Amúgy a másik ami nagyon tetszik a light sör, meg minden ami "low carb", minden van ilyenben, fagyi, pia, csokoládé.

Ja, és minden úgynevezett amerikai kaja botrányos, csöpög a zsirtól, és amúgy is undorito. Ha itt élnék, japánon meg kinain meg thaion élnék az tuti.

Itt amúgy ma is ünnep volt, merthogy (tessék figyelni!!!) a Július 4 vasárnapra esett, és mégse akarják a szegény népet megröviditeni egy szabadnappal, ugyhogy hozzácsapták a hétfőt is, hogy kilegyen a hosszú hétvége.

Hátszóval ilyen ország ez. Gőzerővel fotózom, teljesen rákkantantam a feliratokra, majd összeszedem őket egybe, ha hazaérek, és jól felrakom az internetre, had okuljon mindenki. Van néhány igazán pompás darab, szórakoztató kis tárlat lesz, az tuti. Fotókat továbbra sem birok innen feltölteni, de irunk ki mindent cdre, és visszük haza, úgyhogy nem lesz para, majd képeket utólag.

Amúgy pedig S csúsztat, mert a videóm nem megjavult, hanem inam szakadtával irtam neki gyorsan, hogy elmeséljem, hogy műxik a masina. Amúgy persze S kedves és aranyos és jófej is, mert lelkiismeretesen ellátja a két szörnyet, akiket macska helyett tartunk.

More to come létör, most letöltöm a képeket, és nézegetni fogom.

Ez egy olyan város, hogy folyton fölfele kell fényképezni, ha nem a felhőkarcolók, akkor a tűzlétrák. A Békynek van hiperkirály fotónyomtatója, azzal nyomatjuk a képeket, száz dollárért vette, már látom, mire kattanunk legközelebb.
Amúgy meg minden felháboritóan olcsó, 3500 dollár beugróval havi 350 dolcsiér lehet venni merciket. És olcsó a benzin, és elképesztően jókat lehet kajálni baromi olcsón. Mondjuk drága a sör meg a lakbér.
Manhattan iszonyú hangos, a felhőkarcolok megsokszorozzák a légkondicionálók mormogását, az egész összeáll egy állandó gépmorgássá, nyüzsgés ezerrel, közben meg este szentjánosbogarakat láttunk a parkban és a környező utcákban, villogtak ezerrel, sose számitottam rá, hogy pont itt, ezer éve nem láttam már szentjánosbogár-rajzást, igaz ez Brooklyn.
Voltunk a wall streeten, a New Yorki tőzsde előtt egy lépcsőn ülve sushit ettünk a napon, körülöttünk csomó ember, mindenki ebédel, és önkormányzati ügyvédeket fotóztak egy lépcsőn, beállitották őket mint az orgonasip, egy óra az ötven fokban öltönyben, hangosbemondóval idomitották őket, rendőrők biztositottak, a járókelők meg röhögtek.
Voltunk múzeumban, meg chinatownban, megnéztük a wtc romjait, sétáltunk a tengerparton, ettünk haagen dazst és mogyoróvajas csokit, és közben olyan erővel nyomul a fogyasztói társadalom, hogy baromi nehéz ellenállni. Én mondjuk jó alany is vagyok, ingerek mindenfelől, a tvben nincs jelezve a reklámblokk, és csak fogyasztanék, fogyasztanék, de a Pasi isteni érzékkel enged a mániának, és szigorú, amikor az kell.
Az idő isteni. Meleg van, párás, estére ragadós lesz az ember, de süt a nap, végre végre végre. Holnap megyünk az óceánhoz, ha nem jön közbe egy hurrikán, de csak nem.

Raknék fel képet, de a tár nem megy. Azért még töprengek valami megoldáson, van néhány jó kép abból a kb négyszázból, amit csináltam:)

Itten vagyunk New Yorkban.
A legfontosabb felfedezések:
1. Minden New Yorki taxisofõr fehér zoknit hord, ahogy kell, makkoscipõhöz meg bõrszandihoz. Amúgy a reptéren elég profin van megoldva ez a taxikérdés, kb mint a szigeten, csak kisebb a sor, és a feka irányitó papirt ad arrol, hogy ki hova megy.

2. Az elmúlt tiz év leggusztustalanabb WCjét láttam ma a Starbucksban, ráadásul full a belvárosban.

3. Makimama tegnap fõzött vacsit, ha lehet, még egy kicsit fejlõdött, mióta nem láttuk, isteni volt, és a Pasira való tekintettel csirkét is csinált, elkérem a receptet, ha sikerül megfõznöm, beszartok.

4. Vettünk korlátlan metróbérletet, feleannyira sem pálya, mint az elektromos minicipõkanál Isztambulban, de azért elég jó. Persze egyszer elbasztuk, elõször a rossz peronra mentünk le (uptown a downtown helyett), és aztán csak az utcán át lehetett átmenni a jó peronra, és nem tudtunk bemenni, mert egy állomáson csak 20 percenként lehet használni. Végül egy óriási feka bácsi beengedett minket, de a Pasi kockafeje addigra már hatalmas volt:)

5. Iszonyú pálya ez az sokféle ember itt, én ugyan elméletben tudtam, de még igy is meglepõdtem. S imádná!!! Fekák, ázsiaiak, turbános hinduk, zsidó csávók a kis sapival a fejükön, ma például a metrón klasszik fehérember alig volt.

6. Öltözködés. Itt mindenki frankón azt veszi fel, ami éppen eszébe jut. Ma láttam egy csajt iszonyú szép ruhában, tök elegáns volt, a haja is ilyen kis csini, és az egészhez egy fehér tornacipõ. Egy másik csaj, egy feka nõ csuklót takaró piros bársonykesztyûben nyomult, annyira mindenki mindenkiféleképpen van öltözve, hogy nem is értelmezhetõ a trendi nem trendi úgy mint otthon.

7. A Zaraban súlyos leárazás van, aranyosPasi vett nekem nadrágot, és kaptam gyönyörû szandált is.

8. A nemdohányzó repülőút nem para. A dohányzás hülyeség. Mondjuk itt nem is igen motiválják a dohányzást, de annyira nem durva a dolog, mint amire én számitottam. Például cigizhettem a kávém mellé az utcán. Az is valami. Sőt, dohányzó teraszok vannak.

9. Ezen a billentyűzeten nincsen hosszú i.