Költözés volt a mellettünk lévő irodában, nem nagy ügy, ugyanannak a cégnek a két része cserélt helyet általunk ismeretlen okból. Az új szomszédaink nem rossz fejek, például (a régiekkel ellentétben) eddig nem szokták telitorokból üvölteni a sláger rádióval, hogy ánbréék máááj háárt, szééj júú lááv miii egeen. Viszont mindenféle bonyolult telekommunikációs igényük van, például jött hozzájuk a telefonszerelő, hogy meg tudják tartani a régi számaikat.

Ez számunkra néhány szórakoztató mellékhatással járt. Az egyik vonalunk belülről (ha mi felvesszük a kagylót) foglalt, viszont lehet hívni kívülről, sőt még a hangposta is bekapcsol. A matávos ember sok-sok energiát fektetett abba, hogy megpróbáljon meggyőzni arról, hogyha "foglaltság van benne " (szó szerinti idézet!) az nyilván csak ami hibánk lehet, mert akkor neki miért csöng ki. Miután megbeszéltük, hogyha én ezt tudnám, nem hívtam volna fel őket, beleegyezett, hogy megnézi, persze azóta sem derült ki, mi a baj, most valami újabb szerelő jön megint, ki tudja mikor. Itt jártak az irodaház által mozgósított szakemberek is, akik viszont a változatosság kedvéért arról próbáltak meggyőzni, hogy az nem fővonal, pedig az, majd negyedóra vizsgálódás után arra jutottak, hogy "jé, lehet, hogy ez egy fővonal", majd elmentek azzal, hogy egyszer visszajönnek, és nem tudják, mi a baj, de tartsunk ki.

A másik hiba sokkal viccesebb, az konkrétan az én telefonomban van, amiben halkan, de azért folyamatosan hallhatóan zene szól, illetve néha beszéd, valami rádióra tippelünk. Ezt gondosan eltitkoljuk mindenki elől, mert a helyzet csak rosszabb lehet, ha megpróbálják megjavítani.

Most visszajött egy szerelő ember, és ő is elmondta, hogy ez biztosan nem az a szám, amit mi mondunk, mert "a készülékbe foglaltság van", miközben felveszi egy angol nyelvű üzenetrögzítő. Mámeg nagyon mérges lett, mikor mondtuk, hogy ez így rendben is van, az angol nyelvű hangpostáról tudunk.
***
Sallala, megjavult. alig másfél hét alatt. De az én kis muzsikám még mindig megvan, bibibiii.