A Pasi vállára csapott gyerekkel kirándultunk egyet az erdőben. Egy éve ilyenkor még a magaslesen dugtunk - aztán tessék. Most meg keresni kell az alkalmat, amikor a bébi már/még alszik, mi viszont még/már nem.

A sok gyerek a hosszútávon is izgi házasélet titka, alig fogjuk várni, hogy húsz év múlva mind elköltözzenek, és végre ketten legyünk, zavartalanul.*

*(senkinek nem akarom elvenni a kedvét. azért megoldjuk.)

Tulajdonképpen helyes lenne, ha az összes kártyacsaj gyorsan szülne egyet, mert hogy a következő években nincs esélyünk egy esti kártyapartit végigjátszani, az egyre biztosabb. Milyen békés is lenne a délelőttöket kártyázással tölteni. Hajrá lányok!

Sikeresen elveszítettük a babakocsink vázát.
Ez most azért jó, mert aki elvitte, nem tudja használni semmire, mi viszont meg vagyunk lőve, mert így az összes többi része gyakorlatilag használhatatlan.
A hab a tortán az lesz, ha kiderül, hogy váz külön nem kapható, csak babakocsi egyben. 679 euróért.

Tegnap fejreejtettem a gyerekemet, kiesett a hordozókendőből. Még szerencse, hogy gugoltam. Én egy ekkora zakóba belehaltam volna. Neki szerencsére semmi baja. Mintaanya vagyok, baze.

Ma (végre! végre!!!) teljesen szürreális élményünk volt Lánygyerekkel.
Elmentünk babamasszázs tanfolyamra. Nyolc pucér csecsemő egy harminc fokos szobában. Eleinte mindegyik kedvesen mosolyog. A tanárnő csak beszél, csak beszél, az idő telik-múlik. Először egy baba kezd sírni. Aztán még egy. A nő csak beszél, és elmondja, hogy nem azért sírnak, mert rossz nekik. Mire masszírozni-tanulni kezdünk, már hat gyerek bőg az unalomtól, nyolc, csatakosra izzadt anyuka próbálja megnyugtatni a gyereket, így persze lehetetlen odafigyelni, mit is kéne csinálni. Szerencsére semmi újat nem tanulunk, minden benne van abban a brossúrában, amit a védőnő adott hetekkel ezelőtt. A másik nem bőgő gyerek anyjával néha összenézónk, és mindkettőnkből kitör a röhögés.

Valamelyik éjjel kitaláltam a megírandó krimim cselekményét, de reggelre elfelejtettem. Így nem lesz könnyű. Pedig jó volt, erre biztosan emlékszem.

Jajjjajj. Beszabadultam a Dunaplázába, és elvertem a havi pelenkapénz egy jelentékeny részét farmernadrágra meg övre meg felsőre. Hogy fogom én ezt a Pasinak beadni?!
Most legalább van egy farmerom, ami rámjön. Remélem ez őt is akkora örömmel tölti majd el, mint engem. Bizonyára így lesz. Pozitívan gondolkodom.

Ugyanúgy találkoztam mindenkivel, viszont végre lelkifúró nélkül sétálhattam a Balcsiparton előadások helyett. Ugyanis Internet Hungaryn voltunk.
Ja, és mellesleg nincs jobb netvörking módszer egy kéthónapos, punk babánál.

Ezt látja most a Lánygyerek, ha belenéz a tükörbe. Ha majd elkezdi tanulmányozni a kezét, az agya megtanulja majd megfordítani a képet.

Vettem wellness-zsömlét.
És jó vastagon megkentem libazsírral.

A Pasi tutira nem normális. Mingyá (este 8) beül a kocsijába és elmegy Spisska Nova Vesbe (kb 5 óra út), hogy holnap párszor kiugorhasson egy helikopterből*, majd délután hazajöjjön.

*Utólag: nem ugrott ki. délelőtt az idő volt szar, délután meg a helikopter.