Milyen nagyon kár, hogy blogírásból nem lehet megélni. Írnám a blogomat, túrnám a kertet, napozgatnék, de persze mi a rákról írnék, ha nem csinálnék semmit, csak írnék, azt nem tudom.

Az a baj, hogy nem vagyok motivált, a munka sehogy nem bír előresorolódni a fontosságban. Először ugye a család (régebben család+pasi, de most már összeszámolom), aztán barátok, magánélet, lelkizés, olvasmányok, kert, állatok. Minden, de minden fontosabb, mint a munka.
A Pasi szerint azér' mert nincsen rajtam felelősség. Szerintem meg nem tudom.

Kifejezetten érdekelne a tömegmanipuláció, de kommunikációs tanácsadó nem akarok lenni, mert abból egymillió van, és mind szar. Hahó, nem szeretne valaki tömegmanipulátorként alkalmazni? Bár morálisan helytelenítem, szerintem be tudnám bizonyítani, hogy jó kommunikációval mindent lehet, már persze ha ehhez rengeteg lóvéja is van a megrendelőnek.

Nincs nálam fotós cd egyse, így több kép ma nem lesz. Nem is baj, mert állítólag lassan töltődik a blog. Másnál is??