Hát már megint csuda érdekes dolgok vannak. A nap híre (ami persze csak ilyen miféle külföldi hírügynökségi bogaraknak szenzi), hogy az egyik Reuterses kollega elmegy a hírtvhez elég magas pozícióba. Ezt többen is döbbenetesnek találtuk, extra kérdés, hogy vajon miből tud a hírtv többet fizetni, mint a legendásan jólfizető Reuters.

Ma jól együtt ebédelek majd Ssel, aki nem dolgozik, viszont henyél.

A Pasi sem dolgozik ma, mert jött a telefonosember, hogy bekösse a telefont, hogy lehessen adslünk, ez vidéken egyáltalán nem egyértelmű, de szerencsére sikerült lebartereznie. Ma elég nagy lesz arrafelé a szakemberkoncentráció, merthogy a júpíszís ember is jön, aki meg a directet telepíti, és így lesz hirtelen a romantikusan nomád vidéki birtokból telekommunikációs csúcsközpont. Szerintem persze minden azért van, mert a ház falába építkezéskor belerakták a lant (vagy mit), és nem bírja a Pasi, hogy ne használja semmire. Viszont ha már otthon van, akkor lenyírja a füvet is, mert szorgalmas, és mert a nyaralás alatt akkorára nőtt, hogy hétvégén három óra alatt a negyedével végzett.

Rinyálnom is kell, mert ugye nem elég, hogy dolgozom, amíg mások nem, de ráadásul voltam könyvelőnél, ami elég jó helyen van a legundorítóbb dolgok listáján, szegények, nem tehetnek róla, fogalmilag irtózom az egésztől, brrr. Jó hír, hogy egy nagy lélegzettel lealkudtam a könyvelési díjat 40 százalékkal, még így is sok, de az eddiginél azért sokkal jobb.

Ez nem volt elég, utána elmentem egy motorola sajttájra, ami termékbemutató volt, színes szagos, letöljük, fényképez és még telefonálni is lehet vele, 40 perc után megpattantam, de csak azért maradtam ilyen sokáig, mert egy kolleginával eddig boncolgattuk jólesően a nap hírét.