Reggel arra ébredtünk, hogy becsönget a szomszéd, hogy kiszakította a szél a garázsajtónkat. Azt a duplaszárnyú garázsajtót, amit a Pasi csinált a kezeivel, és amit én nem zártam be tegnap este, csak becsuktam. Ühüm. Szerencsére (?) kiderült, hogy nem ezért szakadt ki, hanem mert a szél kitörte a fémcuccot, ami zárt állapotban a földhöz rögzíti a két szárnyat. Szegény Pasi tartotta az ajtót, míg jött a Darázs (a lakatos, akinek a nevét elvileg úgy lehet megjegyezni, hogy ő csinálta a kisszekrényt, amiben a gázóra és a mindennyári darázsfészek lakik. Gyakorlatilag én ezért mindig azt hiszem, hogy Darázsnak a gázszerelőt hívják, míg a lakatost általában Kovácsnak tippelem, és sose tudom, melyik mester az Ördög. (villanyszerelő???) Namindegy, ez csak mellékszál). Szóval Pasi állt a garázsajtóval a süvöltő szélviharban, vittem neki kávét, amit konkrétan kifújt a szél a bögréből. Vicces látvány volt.
Valószínúleg Magyarország legszelesebb pontján lakunk.

Viszont le a kalappal, hogy a Darázs (aki ezek szerint lakatos) vasárnap reggel max 15 perc alatt itt termett, hogy megmentsen minket. Pedig már beosztottuk, hogy a front végéig hogy váltjuk egymást hatóránként az ajtófogásban.

Sajna egyre inkább úgy tűnik, amikor automatára csináljuk majd a nyitót (kb tavasszal), kénytelenek leszünk egy ocsmány, felfelé gördülő műanyagra cserélni a gyönyörű duplaszárnyú faajtót, mert nincs az a motor, ami elboldogulna ezzel a széllel, ami itt lenni tud:( Legfényképezem majd a szép ajtót, megmutatom, hogy nyoma maradjon, ha tényleg muszáj lesz lecserélni. Nem csak az ajtót sajnálnám, hanem a Pasit is, akinek mennyi munkája fekszik benne, hogy ilyen szép és egyedi kapu legyen.

Amúgy meg azért vagyok nyűgös, mert szerintem belázasodtam reggelre, szerencsére nincs lázmérőnk, márpedig amíg nem tuti, addig nem is vagyok igazándiból beteg, szóval asszem belázasodtam és a fogam helye (csííííz) is fáj. Még neheztelni sem tudok rá, hónapokkal ezelőtt gyanút kellett volna fognom, amikor ismeretlen típusú pici pattanások jelentek meg a fejemen. Már rég megtanulhattam volna, hogy a bőröm mindig valamilyen gyulladásra reagál ilyen fura elváltozásokkal, és nem szabadott volna hagyni, hogy a lúzer helyettesítő-fogorvos elhajtson. Namindegy. Vagy meggyógyulok, vagy lerohad az egész fejem. Mindkettő megoldás a problémára, bár én (csirke!!) inkább az elsőre szavaznék.