Vége a hírlapírók egykori dicsőségének, és nem jár már a bohémélet, laza meló, tisztes fizetés csak úgy, nincs többé kávéházazás, már csak néhány sziget maradt, néhány szerkesztőség, ahova még be lehet esni délután kettőkor részegen, vagy el lehet aludni az asztalon. Erre jutottunk ma Ssel. Aki munkaügyileg depressziós amúgy, mert robotoknak dolgozik.
A kisebbik macskánk (a világjáró) bőrig ázott, csuromvizesen jött haza éjjel, de persze neki állt följebb. A nagyobb annyira nem jár ki, hogy még téli bundája sincs. Világ gyávája.