20041119

Fogorvosi horrorposzt következik.

- Csókolom, csak azért telefonálok mert nem tudom ..... biztos nem is ..... kicsit fáj ..... zavarni....érzékeny......a nyirokcsomóim is picit.....
- Gyere be
- Jó. mikor?
- Most
- [holnap, hétfő? ma rádióba kell beszélni félhétkor nem lehet zsibbadtan]
- Gyere most, addigra elmúlik.

Na így kezdődött. Nem akarok senkit csigázni, félhatkor megkértem az egyik srácot, hogy csinálja meg ő a délutánt.

Szóval a renitens fogam, amelyiknek a gyökerei mind darabszámban, mind kanyarodásban tökéletesen semmibe vették a tankönyvi utasításokat, szóval az pár napja megint fájdogálni kezdett. Ez ugye az a fog, ami élt amikor meg kellett volna halnia, aztán most meghalt mikor pedig már élnie kellett volna, szóval összevissza jószág volt, istennyugosztalja.

Nem örültem, hogy fáj, mert előtte tökéletesen rendben volt, annyira h még antibiotikumot (antibjúti, mondja az amerikai-magyar barátnőnk) sem kellett szedni. Na, ez csak a beetetés volt doktornéni pedig összevonta a szemöldökét és nem kegyelmezett. Közben tarsuk szem előtt, hogy ennek járulékos haszna is van, mert így lesz helye a lázadozó bölcsességfogamnak.

Doktornéni annyira izgult, hogy beletöri (családi barát, mindig ilyenekkel történnek a katasztrófák), hogy beizzított egy szájsebész bácsit, aki persze beletörte de ezen legalább nem lepődött meg. A horrorrésze ezután jött egy "adja ide azt az én kedvenc vésőmet azt a kispicifinomságot" és addig ütögette kispicifinomsággal a gyökeret, hogy úgy kanyarodjon, hogy meg tudja fogni. Ez jó érzés, semmi nem fáj, de tutira meg voltam győződve, hogy szanaszéjjel zúzza az állkapcsomat. Na ezután már csak egyszer tört el félbe, de az már csak móka volt, mert az alját is simán kikapta, pedig akkor komolyan beparáztam.

Az van, hogy most konkrétan fogatlan maradok, ugyanis a bölcsességfog előre fogja tolni a többit egy egységgel, és nem lehet tudni, hogy a végén mennyi hely marad (sanszos, h semennyi. Minden létező tudománynak ellentmondva a másik oldal hátrafelé csúszott szét, amikor kivették mögüle a fekvő bölcsességfogam. Alien vagyok, mindig erre jutok, mikor a fogorvos elsorolja, hogy mennyi minden lehetetlen ügy van a pofámban.)

Azért micsoda mázli, hogy egy hátsó fog, mókás lennék most egy lukkal valamelyik metszőfog helyén. csííííz. Ja, és olyan ügyesen borogattam váltott mirelitkukoricákkal, hogy be se dagadt. Pedig beígérték.

Nincsenek megjegyzések: