Dolgozom, ami egy hét vidéki bezártság után mérsékelten lelkesítő, máramennyiben legalább konkrétan a civilizációban vagyok.

Egy hét távollét után úgy öntött el a rengeteg információ mint az áradó Nílus a földeket, mostanáig tartott, mire rendet vágtam az emilek között, nem segített a küzdelemben, hogy párszáz levél kétszer jött le, de ravaszan jó nagy időkülönbséggel, nehogy egyszerre tudjam törölni. Persze az a lényeg, hogy most már uralmam alatt a rendszer, picit dolgoztam, sok meg most nincs. Fene bánja, bámulom a körutat és csodálom a várost.