Holnapután esküvő, és én itthon fekszem nyakig takonyban, és imádkozom, hogy szombatra olyan állapotba kerüljek, hogy legalább a sminkes, akit a csajok fogadtak nekem, embert tudjon rajzolni a fejemből.
A kórt egyébként attól a Pasitól kaptam, akihez hozzámenni készülök. Lehet, hogy ez egy utolsó figyelmeztetés, de akkor nem értek a szóból, mer' csakazértis igen.

Azért a dolog lehetne rosszabb is, úgy tűnik, hogy tegnapelőtt-tegnap letudtam a napi 100 papírzsepis szakaszt, elég okos voltam, hogy egy vagyonért kleenex balzsamos pézsét vegyek (és vetessek S-sel, hála neki), és kentem az orrom labellóval majd' minden zsepi után, úgyhogy megúsztam a kisebesedést-vörösödést, vagyis sminkelhető maradt a fejem. Micsoda öröm, mi?
Ha még a hőemelkedés is elmúlna szombatra, szinte minden álmom teljesülne.