Megyek az utcán, és amikor a hóesés mellé a szél is fúj, mindig azon kapom magam, hogy a fejem a vállam közé húzom, leszegett fejjel, torz grimasszal nyomulok előre, a szemem résnyire húzva, aztán körülnézek, és látom, hogy mindenki más is ugyanígy, és ahogy nézem őket, egy idő után mindig röhögnöm kell, hogy milyen viccesek.