Most jöttünk a fényképésztől. Öt hete még csak öt miliméterünk volt, most viszont már fejtől fenékig hat és fél mélyen alvó centink, akit csak hosszú noszogatással lehetett felébreszteni, hogy megnézzék azt a bizonyos tarkóredőt, ami igazolja, hogy nem down kórosak a centik. (szerencsére nem azok) Jelzem, hogy tetőtől talpig már csaknem tíz centink van, szépen dobogó kis szívvel, viszonylag emberszabásúan!!!