Azt hiszem, ma nem kellett volna erőltetni a felkelést.

Közvetlen ébredés után lecseszett a Pasi, hogy miért akarok L-es fürdőköpenyt, mikor az túllóg a karomon, ami annál is inkább figyelmeztető jel kellett volna legyen, hogy én szoktam ébredésből mindenféle faszságokba belekötni, nem ő.

Aztán szépen és viszonylag lengén felöltöztem annak biztos tudatában, hogy két napig autóval furikázom majd, ám a kocsi (egy hete örököltem) nem indult el. Pasi megpróbálta bebikázni (ekkorra már három ember napi programja borult a munkahelyemen a késés miatt), de nem sikerült, mert a bika sem jó.

Ezután Pasi behozott, és amikor megpendítettem, hogy akkor én beugranék a lakásomba (2 utcányira megyünk el tőle) néhány iratért, amiket kocsi nélkül később nem lesz időm begyűjteni, megkérdezte, jó-e ha kitesz a shell kútnál, és persze nem értette, mi bajom van. Pedig azt hittem, már elég sokszor lejátszottuk, hogy ugyan képes is vagyok gyalogolni 800 métert, időm is van rá, mégis kurva jól esne, ha a mínusz tíz fokban nyomná még egy percig a gázpedált a kedvemért, és nem tenne ki a céltól két saroknyira, amit minden olyan alkalommal nem bánok egyébként, amikor nem fagyok meg.

Ezután még smsben is lecseszett, amit szerencsére már csak azután vettem észre, hogy hazagyalogoltam és felvettem még néhány réteg ruhát, mert ha rögtön észreveszem, kapásból el is küldöm a fenébe, üvöltve és bőgve.

Otthon persze csak részben találtam meg a keresett papírokat, majd átsétáltam egy sajtótájékoztatóra, ahová a helyettesítő főnök küldött. Mikor a portán tartózkodó három ember másodszor kérdezte meg, hogy "de kihez jött sajtótájékoztatóra" már sejtettem, hogy ez igen el van cseszve, és persze tényleg, rosszul adta ki az MTI, és nem a székházban volt, hanem a Novotelben. Oda már fuckthesystem alapon meg sem kíséreltem elmenni.

Aztán láttam a metróban egy magas, csinos arcú, de szörnyen sánta fiút, és elszégyelltem magam, neki biztos a jó napjai is nehezebbek, mint nekem az elbaszott. De persze ettől nekem csak relatíve lett jobb. Mondjuk a nap további részében már mindenre fel vagyok készülve, azt hiszem.

Például kormányszóvivőire is megyek ma, ott nem tudom milyen katasztrófa üthet be, de ami lehet, az nyilván meg is történik majd.

Délután még vár rám egy kis ügyintézés a Papámmal, ahol majd bizonyára pont azok az iratok kellenek, amiket nem találtam meg, így gondolom apám is jól le fog cseszni, mert ahhoz nagyon ért.

És persze, mivel kénytelen voltam aláöltözni a szerkómnak, a terhesnadrágom alatt a nemterhes harisnya kibaszottul szorítja a hasamat, hiába vágtam be kisollóval a derekát. Mármint a harisnyáét.

Na most tessék engem sajnálni.