Kenhetem a hajamra a (fél)értelmiségi öntudatot, múlt héten annyi látogató volt, mint még közelítőleg se soha, esküvő, terhesség, ilyenekre bukik a nép, na szép. Mi lett volna, ha beszámolok a nászéjszakáról?? Pláne, ha képekkel??

Juteszembe, hihetetlen tapintatos gyerek nő a hasamban, megvárta az esküvőt, és csak utána kezdett nekem terheshasat csinálni, de utána aztán olyan tempóban, hogy csak bámulunk a Pasival. Alig több mint egy hét alatt konkrétan gömbölyű lettem. Nagyon vicces:)

Kábé egyetlen nadrág jön még rám kényelmesen, állati pech, hogy pont egy full nyári darab és szétfagyok benne. Ha viszont harisnyát veszek hozzá, az a hasatlan méretemhez van belőve, és szorítja a pocakomat. Terhesbótba pedig még nem mehetek, annyira még nincs hasam. Jólkinézünk.

Ilyenkor:

Megyek az utcán, és amikor a hóesés mellé a szél is fúj, mindig azon kapom magam, hogy a fejem a vállam közé húzom, leszegett fejjel, torz grimasszal nyomulok előre, a szemem résnyire húzva, aztán körülnézek, és látom, hogy mindenki más is ugyanígy, és ahogy nézem őket, egy idő után mindig röhögnöm kell, hogy milyen viccesek.

Megmondom, miért ott tart az emberiség, ahol:

"Elhunyt Afganisztán egyetlen működő zsinagógájának templomszolgája, aki egyben az ország utolsó előtti zsidó polgára volt - jelentették be hivatalosan Kabulban. Isak Levin 80 esztendős volt - mondta el Zebulon Simentov, Levin 45 éves szomszédja, az egykor virágzó afganisztáni zsidó közösség utolsó túlélő tagja, aki sok éve haragban volt Levinnel."

Tartozom Snek egy bocsánatkéréssel. Igaza vót, na. Csak nem akartam ilyen korán lelőni a poént.

A Centik:

Most jöttünk a fényképésztől. Öt hete még csak öt miliméterünk volt, most viszont már fejtől fenékig hat és fél mélyen alvó centink, akit csak hosszú noszogatással lehetett felébreszteni, hogy megnézzék azt a bizonyos tarkóredőt, ami igazolja, hogy nem down kórosak a centik. (szerencsére nem azok) Jelzem, hogy tetőtől talpig már csaknem tíz centink van, szépen dobogó kis szívvel, viszonylag emberszabásúan!!!

iPodot akarunk a Pasival iTrip FM transmitterrel, és akkor soha többé nem kell szar rádiókat hallgatni a kocsiban, mert majd fogja a sok jó mp3at az autórádió. És akkor ráadásul nem kell arra törekedni, hogy a következő kocsijainkban cédés cucc legyen.
Már tudom is, mit fogunk kérni a legközelebb amerikába látogató baráttól. Mármint nem ajándékba, hanem csempészésbe.

Jó:
vasárnap hajnalban felébredtem, és néztem, ahogy békésen szuszog mellettem a férjem, és ez melegséggel töltött el. Jó nekünk, meg jó lesz nekünk hármacskán.

Nem jó:
az esküvői hercehurca röhejes. Habcsókruha, királylányfejdísz, csillámpor. hehe. állítólag szép voltam. én meg nem értem, ki az a nő a fotókon.

Jó:
én jól mulattam. főleg amikor 100 fő násznép és az anyakövvezető előtt térdig lecsúszott az egyik combfixem a ruha alatt. Visítva röhögtem, mikor odasúgtam S-nek, aki a tanúm volt.

Jó:
anyám eljött, és visszafogta magát. Hatásos volt a sokkterápia.

Jó:
egyetlen pohár vörösbortól becsíptem, és később virágos jó kedvvel, kapatosan érkeztem az esküvőre. Legalább nem izgultam.

Jó: állat volt a limuzin, pezsgőt is ittunk a vörösborra

Naszóval: összességében jó. csak ajánlani tudom mindenkinek, de most nagyon-nagyon örülök, hogy végre túl vagyunk rajta.

férjhez mentem.
Jó.
Mesélek mingyá.

Holnapután esküvő, és én itthon fekszem nyakig takonyban, és imádkozom, hogy szombatra olyan állapotba kerüljek, hogy legalább a sminkes, akit a csajok fogadtak nekem, embert tudjon rajzolni a fejemből.
A kórt egyébként attól a Pasitól kaptam, akihez hozzámenni készülök. Lehet, hogy ez egy utolsó figyelmeztetés, de akkor nem értek a szóból, mer' csakazértis igen.

Azért a dolog lehetne rosszabb is, úgy tűnik, hogy tegnapelőtt-tegnap letudtam a napi 100 papírzsepis szakaszt, elég okos voltam, hogy egy vagyonért kleenex balzsamos pézsét vegyek (és vetessek S-sel, hála neki), és kentem az orrom labellóval majd' minden zsepi után, úgyhogy megúsztam a kisebesedést-vörösödést, vagyis sminkelhető maradt a fejem. Micsoda öröm, mi?
Ha még a hőemelkedés is elmúlna szombatra, szinte minden álmom teljesülne.

Versenyezni tudok S-sel úgy érzem. Ma a "szex korona" és a "jelkép vagina" keresőkifejezésekkel is rámtaláltak. Sajnálom, hogy csalódást okoztam.

Úgy érzem, belecsöppentem egy tévésorozatba, milyen kár, hogy szar a sorozat, már csak Lagzi Lajcsit várom costarring.
Ma elmentem menyasszonyiruha-próbára, hogy rámszabják a cuccot (már csak ötöt kell aludni, ennyi idő alatt csak nem hízom meg).
Rámparancsoltak, hogy vigyem a végleges melltartót meg cipőt, szegény Pasit tegnap keresztülhajszoltam a mammuton, pántnélküli pushup, aki próbálta már az tudja: lehetetlen. Ma cipőt venni rohantam, két napja alig dolgoztam már melltartó-meg-cipő miatt, végül került topánka is, szerintem szép is meg szexis is (hehe, szegény Pasi majd ihat belőle pezsgőt:)
Szóval belem kilógott már, de meglett minden, mikor kiderült, a szalonban rosszul jegyezték meg az időpontot, és holnapra vártak. (nem én vagyok a hülye, én azon melegében beírtam a telkóm naptárjába) A ruhám egy kád vízben ázott, én meg kulloghattam vissza melóba dolgavégezetlenül. Ja, és mehetek újra holnap, cipőstül-melltartóstul. Faszkivan.

Ja, és anyám jelen állás szerint nem jön el. Kellett nekünk így elkapkodni a szülői virágcsokor rendelést... Namindegy. Majd megkapja a papám.

Nos, síelni továbbra sem tudok, de szép helyen voltunk, lesznek majd fotók.

Az esküvőtől valószínűleg meg fogok őrülni, az anyám ugyanis arra tette fel az életét, hogy a halálba szekáljon. Ma végülis csak a fél éjszakát töltöttem miatta ébren. Most az a stratégiám, hogy semmilyen formában nem vagyok hajlandó vele kommunikálni konkrétan a házasságkötő teremig. Szegény apukám, ő fogja meginni a levét.

A cicáknak jó sora volt nélkülünk, a nagyobbik kövérnek épp csak a feje gurult ki a ruhásszekrényből a jöttünkre, lustán bámult, és csak határozott felszólításra jött oda köszönni. Viszont kivételesen csak hányt a kocsiban, de eltekintett attól, hogy be is szarjon. Kis öröm is öröm. Mondjuk megdolgoztunk érte, öt perc haladás után tartottunk öt perc szünetet. Így lett a nettó harminc perces útból bruttó egy óra.

Holnap indulunk síelni, ma még egy rakás rohangálnivaló vár ránk, különböző helyekre kell elsózni a lóméretű kutyát és a két dagadt macskát, nekem még egy sapkát is vennem kell, mert az csak tavaly járt a kölcsöncucchoz, idén már nem.




Mielőtt valaki keresné, S azért hallgat, mert kikapcsolták az adsljét. Ez egy vidám történet, hiszen előbb hosszan könyörgött, hogy küldjenek már neki számlát, utóbb azokat be is fizette, tehát teljesen érthető, hogy kikapcsolták a netjét. Mondtam neki, hogyha sunyult volna és nem követeli a számlát, kis szerencsével évekig netezhetett volna. Namindegy, ne tessék rá haragudni, még elég kezdő egyedültúlélésből, nemrég költözött és a macskája is tüzel. Mindenesetre én drukkolok neki. Hajrá Naiv!!

Meghagytam egy negyed bögre tejet az éjszakai ellátmányomból, ott volt a mosdó szélén. Mellépattant a kisebbik sűrű macska, és elkezdte kikanalazni. A tejet. A bögréből. Merthogy nem fért bele a feje. Ült mellette, beledugta a mancsát, kivette, lenyalogatta. Beledugta, kivette, lenyalogatta. Végtelenül elszánt volt és nem is veszítette el a türelmét, mi meg csak vinnyogtunk a - már alig csillámporos - kádban. Egy idő után már könyékig tejes volt a mancsa, végül fogtam a maradékot, levittem, és beleöntöttem az egyik cicatányérba. Na, arra még a nagyobbik kövér is rárepült, de nem sokáig ihatta, csak amíg a kicsi el nem verte a tányér mellől. Mindig ez van egyébként. A nagy túl mulya.

Amíg karosszériásnál van a kocsija, kapott a Pasi tesztautót. Én megtartanám örökre.

Ma reggelre már csak alig néhány csillámporszemcse úszkált a fürdőkádban. A dolog előzménye az, hogy szombaton egy könnyelmű mozdulattal belehajítottam egy lush gömböt a vízbe, és csak később olvastam el, hogy jázminos csillámporral. Ezután mindketten (merthogy együtt fürdünk) tiszta csillámpor lettünk, ami nálam direkt menő újévkor, de elég bizarr volt a Pasi serkenő szakállán, és nagyjából mindenén, mert a csillámpor szeret szőrben lakni, és olyat rajta többet talált mint rajtam.
Na azóta naponta kétszer mostuk ki a kádat, plusz volt takker is, úgyhogy mint már említettem, reggelre alig néhány szemcse maradt.

Pedig biztos nem nagyon egészséges, mert mióta csillámporral fertőzött a kádunk, nem isznak a macskák a fürdővízből. Elgondolkodtató.

Najóvan. Boldog újévet.

Milyen érdekes, hogy tegnap valaki többször is megpróbálta módosítani az indexes jelszavamat. Nem mintha különösebben használnám, bár most az eskövő előtt nagyon hasznos dolgokat tudtam meg a fórumon. He? ha valakinek kell a nickem, szóljon.