Egy egész délutáni fáradtságos melóval kiderült, hogy a fogfájásom oké, egy bölcsességfog próbál kinőni, és ez most addig fájni fog, amíg ki nem jön. Egy aprócska para van csak vele: nem fér el. Félig az előző fog alatt van, ráadásul már egészen bent a szájszegletben, tehát egyáltalán nincs annyi helye, hogy akárhogyan előbújjon. Ezt derűs hangon közölte a kedves, de nagyon mulya pótfogdoktor, amúgy szájsebész.

[Történelmi pillanat: a monitorom elkékült. Azt hiszem, most adja meg magát végleg.]

Na de nem szaladok ennyire előre, kezdjük a kályhától. Jelen esetben a szájsebészeten vagyok, ahová fogdoktornéni beprotezsált. Tűrhetően hamar bejutok, mulya doktor kicsit kopogtat, majd közli, hogy ha van kedvem, menjek el, és csináltassak egy panorámaröntgent, persze ahol vagyok, éppen szabadságon van a röntgenes, de máshol megcsinálják.

Én speciel úgy gondolom, hogy ő tanult hat évet azért, hogy fogorvos legyen, nem én, így ezt neki kéne eldönteni. Nekem sajátból az égvilágon semmi kedvem nincs panorámaröntgenhez, egy csomó másban találok örömöt, úgy is mondhatnám, hogy más a hobbim.

A mulya doki egyebet nem mondott, elkullogtam papácskámhoz, aki elmesélte, hogy xy régi betegét azért nem lehet megoperálni x kórház érsebészetén, mert elfogyott az érprotézis, és mostanában nem lesz rá pénzük.

Ezután felhívta egy barátját egy harmadik hely sebészetén, ahol viszont van panorámaröntgen, én odamentem, a sebészeten kaptam egy beutalót panorámaröntgenre, (aszerint a panaszaim nem sebészeti természetűek, de javasolják a panorámaröntgent), és így már minden a helyére került, és csináltak röntgent.

Na ezután mentem vissza a mulya dokihoz, aki ezután ondta azt, amit. Kedvesen bíztatott azzal is, hogy a fülorrgégén éjszaka is van szájsebészeti ügyelet, ha hirtelen rosszabbodna.

Tudom, hogy el vagyok kényeztetve, de frankón nem értem, mi történik azzal, aki nem
protekciósként megy oda. Költői kérdés volt.
[a blogger háromszor publikálta a posztot félkészen. viszont a monitor megjavult, vagy hozzászokott a szemem a kékhez.]