Szürreális élményem volt ma. Az operettszínházban voltam egy konferencián, kicsit bizarr helyszín egy bankos eseményhez, de legyen. Kevés a hely, az újságíróknak hátrabalra, le a lépcsőn, át a díszletraktáron (nem vicc!!!), fel két emeletet és hátra, na oda kell menni. Tévén lehet nézni a bulit. Cigizni ér, szendvics van (lent bezzeg lukulluszi lakoma, melegételes pultok végtelen sora), kávé van, ember alig.

A tévét alig hallani, de nem nagy baj, mert büntetően unalmas, minden ötödik percben felharsannak viszont a mikrofonok körbe a falon. A teljes balettkar jöjjön a hátsó próbaterembe, a teljes balettkart kérjük a hátsó próbaterembe! A Denevér próbája kezdődik a stúdiószínpadon! Kocsmáros, Panni, Jancsó, a teljes kar, a Hercegné és a Jurátusok jöjjejek! A kisszínpad előtt tilos a dohányzás. Kedves kollegák, ismétlem, szigorúan tilos a dohányzás! És így tovább, míg be nem jött egy ember létrával, és ki nem kapcsolta egyenként a tíz hangszórót.

A művészbüfé körbeplakátolva: ma 15 óráig a dohányzó társalgó az XX Bank sajtószobája.

Ültem a taxiban, Gyurcsány azokban a pillanatokban jelentette be az új kormányt, csak az fvmig hallottam, de a sofőr sztár fmet hallgat, suttyó mulatós szar, nem adom kölcsön a szívemet sallala baszki, hatalmas merci hatalmas sofőrrel, a műszerfalon plüsstélapó (sosincs elég korán), plüssmadár, szájában notesszel, a tükör teteje és az ablak közé bepréselve hét (!) wunderbaum, változatos színekben, megszámoltam, a szellőzőben két üveges-parfűmös illatosító biztos ami tuti. A tükrön kistigris és koala, összekötözve és felakasztva egy rózsafüzérrel, rózsafüzér végén végén decens fa feszület.
Én meg nem kértem, hogy hallgassunk inforádiót, hanem kétségbeesve próbáltam memorizálni a kocsit.