Ma éhen fogok halni.
Nincs nálam egy fillér se, nem tudok felvenni bonyolult okokból, nincs pofám kölcsönkérni, mert már tegnap is a fiúk segítettek ki egy százassal, főnök külföldön, fizetés sehol.
Receptoldalakat nézegetek, igazi mazó, percről percre éhesebb vagyok, és brutálisan korog a hasam. Sehol egy sajttáj, ahol enni adnának. Fujj. Élősködő.
Ezt csak halkan merem mondani, de a régi szingliidőkben, amikor nem volt mellettem egy gáláns Férfi, hogy etessen , annyira leégtem néha (úgy havonta egyszer, hóvégefelé egy hétre), hogy napokon keresztül kifejezetten úgy osztottam be a programomat, hogy tudjak hol kajálni. Jó-jó, nem mentem el olyasmire, amiről amúgy nem írtunk volna, de olyanra simán, ami tök jó lett volna MTIből is, vagy mehetett volna más. Régi szép idők, a főnökség előnyei :)

Jajj. Kaját.

Most vagy bank, és akkor abban a megaláztatásban lesz részem, hogy fel kell vennem négyezerötszáz forintot személyesen a kis hölgytől, aki már az egész fizetésemre is beszólt egyszer:) bár kedvesen, vagy kölcsön a fiúktól megint.
Kölcsön.

A tár meg be van halva. Nem bírok feltölteni, illetve bírok, csak nem jelenik meg a kép.
Segítséég!
Másnak is ilyen most????