Jelen állás szerint a csodakertészetből elhozott növényeink túlélési aránya 96 százalékos. Érdekes, hogy pont a két babarózsa (Prunus triloba:) küzd az életbenmaradásért. A két babarózsa nem volt egyszerű eset.
Mondtam a bácsinak, hogy kell babarózsa.
Mondta, hogy az emberek mindig összekeverik, és amit ők annak hisznek, az hibrid rózsa.
Mondtam, babarózsa.
Mondta, hibrid rózsa.
Aztán lerajzoltam neki, mire gondolok.
Bólintott, aztán adott növényeket. Nem babarózsa volt, hanem hibrid rózsa (aka parkrózsa. gyűlölöm.)
Mondtam, ilyen nem kell, adjon babarózsát.
Megharcoltunk, de végül adott. Na, ezek haldokolnak most. Megvuduzta:)

Hajrá, babarózsa!


Viszont a vadszőlővel elképesztő dolgok vannak.
Ha jól értem, van oltott és nem oltott vadszőlő. Az oltott kis tapadókorongokat növeszt, azzal kapaszkodik fel falra/fára/kerítésre.
A nem oltott (mint a mienk) kacsokat növeszt, és azokat csavarja aköré, amire fel akar futni. (nálunk kerítés). Nos, az egyik vadszőlő már felcsavarta magát, ezt ma reggel vettem észre, nagyon helyes, még valami gyomnövényt is körbetekert.

Ja, és vannak valami madarak, akik csak éjjel dalolnak. És van egy másikfajta, ami megtanult úgy csipogni, mint a riasztó élesítés közben.