Na jól van. Hát ennyit a napsütésről meg a tavaszról. Brutálisan havazik, szolidan kezdte, hajnalban még vicces volt a Pasi vidéki házában, de mostanra bedurvított. A belváros király ilyen havazásban:), teljesen kiürül, a város körül viszont óriási dugó van, mert aki vidékről jön, az nem hívhat egy taxit:). ugyebár.

Jelentenem kell, hogy mostanra bizonyított: egy szakácsistennő vagyok. Ez engem lep meg a legjobban, de azért mindenki mást is eléggé. Képes vagyok a saját műfajában tökéletes resztelt májat, sörös csirkét, szusit, thai üvegtésztás okosságot létrehozni, és tegnap már improvizálni is tudtam. Csináltam mézes-mustáros sült csirkét, és teljesen érzésből pácoltam+fűszereztem be, semmi szakácskönyv. Oké, nem bíztam a véletlenre, másfél napot állt a pácban. A végeredmény őrületes sikert aratott (vendégek is voltak!).
Én azt mondanám, kicsit bizarr lett a kaja, úgy értem, hogy finom volt, tényleg, de nagyon szokatlan. A többiek szerint pikáns:) Viszont négyen megettünk két kiló csike mell-comb-szárnyat, úgyhogy gondolom tényleg izlett nekik.