Most muszáj valamit írnom, mert eljött az a lélektani pillanat, amikor a főnök mingyár rámnéz, és ha nem kopácsolok, akkor álságosan megkérdezi: are you working on something?
És miután én mingyár le akarok lépni, ezt nem kockáztathatom, mert akkor kitalál valamit, és akkor lőttek a hazamenésnek. Még sosem láttam ilyen embert, aki nem munka-, hanem munkaidő-kattant. (Amerikai) Elvárja, hogy mindenki legyen egésznap iszonyú elfoglalt, tökmindegy, hogy éppen van-e meló.
Most hirtelen jött két ilyen főnökgyalázós poszt egymás után, pedig nem utálom. Sőt, általában kifejezetten kedvelem.