A minden szempontból elragadó barát (muszáj lesz valami nevet találni neki, mert ez így egy kicsit körülményes), szóval a Pasi szerzett egy Alfa Romeo Spidert egy egész napra. 3.2-es, V6os.
Elég jól megy.
Elég jól néz ki.




A menetstabilizátort is kikapcsoltuk, majd egy izmos elindulás után azonnal visszakapcsoltuk. Jelentem, még úgy is bőven durva.
Én egyetlen másodpercig nem féltem a Pasi mellett, pedig nyomta neki rendesen, autópályán 240ig, kisebb utakon is izomból, másnap reggel viszont én vezettem, ő majdnem összefosta magát, pedig nem mentem gyorsan, de tényleg.
Egy napra rá viszont békésen szunyókált mellettem, ami arra utal, hogy a Spiderben nem bízott, nem bennem:) Az is valami.