"a hetvegen kepzeld csodaszep helyen jartam, egy osi regi hatodik
szazadi kolostor romjai kozott boklasztam az erdoben, ami ket gyonyoru to
kozott fekszik hegyekkel korulhatarolva, fenykepezogeppel a nyakamban a
napsutesben.
nagyon misztikus volt, hat meg akkor, mikor felfedeztem a
tunderdombokat...tenyleg olyanok mint amilyennek elkepzeltem mikor
olvastam roluk, nagyon sulyos!
kis facsoportok korul fedezheted fel oket, es onnan ismered meg, hogy az tunderlakohely, hogy a fak torzse nagyon elenk mohaval van benove, egeszen a gyokerekig, ezaltal ugy neznek ki, mint a sarkanylabak - rengeteg kepet csinaltam, ne aggodj - a dombocskak pedig be vannak nove loherevel es korulottuk gombacskak vannak.
at kellett masznom arkon bokron ahhoz, hogy le tudjam oket fotozni, es asszem az emberek teljesen hulyenek neztek, mert magamban beszeltem, pontosabban ok csak azt hittek mert valojaban csak az apro neptol kertem bocsanatot, ugyanis azt mar megtanultam, hogy nem nagyon szeretik ha emberi lenyek zavarjak oket,
igy mindig bocsanatot kell kerned, ha a teruletukre mesz, es meg kell
magyaraznod, hogy mi celbol jottel. kulonben akar csunya trefat is
uzhetnek veled, szoval biztonsag kedveert en kovettem az utasitasokat:)"
